Milyen kérdések merülhetnek fel az egyetemeken, főiskolákon az új távoktatási rendszerben? Mire számíthatnak a végzős hallgatók? Megnéztük, néhány magyarországi egyetem hogyan döntött a kérdésben.
Második hete már, hogy a felsőoktatás is átállt a távoktatásra, ezzel együtt azonban felmerül a kérdés: hogyan oldják majd meg a diplomázó hallgatók szakdolgozat leadását vagy éppen a záróvizsgával kapcsolatban mire számíthatnak? Az általunk megnézett egyetemek többségénél kitolták a leadási időpontot, és a leadást is csak elektronikusan lehet megvalósítani.
A Szegedi Tudományegyetemen a felsőoktatási szakképzések kivételével minden képzéstípuson változtattak a szakdolgozat leadási határidején. Alapképzésen, mesterképzésen és szakirányú továbbképzésen, valamint osztatlan tanárképzésen és tanári mesterképzésen is 2020. május 4-éig kell leadni a diplomamunkát.
Az idei félévben kizárólag elektronikus formában (MODULO-ba feltöltve) lehetséges a beadás, bekötött példány tanszéken történő leadása nem kérhető
- fogalmaz az egyetem tájékoztatójában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói is csak elektronikus úton adhatják le a szakdolgozatukat, a dátumról azonban még nem született döntés. A rendes határidő előtti 14. napig kell, hogy értesítsék a diákokat, ez a Bölcsészettudományi Kar esetén például - ahol eredetileg április 15-e lenne a határidő - április 1-jén legkésőbb kiderül a dátum.
A Budapesti Corvinus Egyetem két héttel tolta el a leadási határidőt, mint fogalmaznak, tekintettel a helyzet teremtette nehézségekre, május 18-ig kell beadni a digitális diplomamunkákat. A Pécsi Tudományegyetem is több időt ad a hallgatóknak az elektronikus leadásra, például a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar az eredeti április 10-ei leadási határidőt április 28-ra módosította.
A szakzáráson kívül persze más változások is várhatók az egyetemeken, főiskolákon - ezekről ebben a cikkünkben írtunk.
Várhatóan az egészségügyi képzéseknél lesz szükség a félév meghosszabbítására
Hétfőtől a felsőoktatási intézményekben is elkezdődött a digitális oktatás. Melyik egyetemnek hogyan sikerült alkalmazkodnia a rendkívüli helyzethez? Hol várható a vizsgák elhalasztása és a tanév meghosszabbítása? Íme a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
