11 napja volt felkészülni az egyetemeknek - eltérő megoldások születtek

Megkezdődött a digitális oktatás a felsőoktatási intézményekben - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

  • Eduline/MTI

Az államtitkár hangsúlyozta, 11 napja volt a felsőoktatási intézményeknek, hogy kialakítsák azokat az informatikai megoldásokat, amelyekkel gond nélkül folytatható az oktatás. Ez egy tanulási folyamat mindenki számára, oktatóknak, hallgatóknak egyaránt - mondta, hozzátéve: azt látják, mindenki komolyan vette a felkészülést.

Schanda Tamás azt is elmondta, hogy az intézkedési tervekből, beszámolókból az látszik, eltérő megoldások születtek.

Valaki a neptun rendszeren keresztül kommunikál, mások online streaming segítségével tartották meg óráikat, valaki hasonló módszerrel boncolást is bemutatott a hallgatóknak - közölte. Azt is elmondta: egyre több kiadó vállalja, hogy digitális módon elérhetővé teszik azokat a tartalmakat, amelyek korábban csak nyomtatott formában voltak elérhetőek.

Összefogás és ingyen elérhető könyvek: mindenki szabadon olvashat

A koronavírus járvány a hazai digitális könyvpiacra is hatással van. Most lehetőségetek van, több, mint 15 ezer könyv közül válogatni, és hangoskönyvekből is választhattok.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.