A minisztérium szerint távoktatásban is biztosított a félév teljesítése

A felsőoktatási távoktatás feltételeinek megteremtését is célzó intézkedési tervet dolgozott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a koronavírus-járvány miatt. A szaktárca csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: így is biztosított a félév teljesítése, és ez az oktatási forma március 23-tól visszavonásig érvényes.

  • Eduline/MTI

Emlékeztetettek: a koronavírus-járvány megfékezését célzó kormányrendelet értelmében az egyetemeken és főiskolákon intézménylátogatási tilalom lépett életbe. A szaktárca a március 12-én és március 13-án rektori oktatási, majd március 16-20. között tavaszi szünet elrendelését indítványozta. A hallgatók ebben az időszakban nem látogathatják a felsőoktatási intézményeket és fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a tavaszi szünet ideje alatt ne utazzanak külföldre, lehetőség szerint lakhelyükön tartózkodjanak.

Az intézményeknek március 23-ig van lehetősége megteremteni a távoktatás feltételeit az adott specialitások figyelembe vételével. A távoktatással biztosított minden hallgató számára tanulmányaik folytatása és így a félév teljesítése is. A távoktatás március 23-tól visszavonásig érvényes, és ez idő alatt is fennáll az intézménylátogatási tilalom - közölték.

A terv arra is kitér, hogy a magyar hallgatók legkésőbb március 13-ig hagyják el kollégiumaikat és lehetőség szerint a továbbiakban lakóhelyükön tartózkodjanak. Ez alól kivétel csak rektori engedéllyel lehetséges. A nemzetközi hallgatók kollégiumi tartózkodása a továbbiakban is megengedett.

A rektori és tavaszi szünet, valamint a távoktatási időszak alatt a felsőoktatási intézmények oktatóitól, kutatóitól, tanáraitól, valamint a funkcionális területen dolgozóktól továbbra is elvárt a folyamatos munkavégzés. A minisztérium a jogszabályváltozásokról, intézkedésekről folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőket, és ismételten felhívja a figyelmüket arra, hogy mindig az operatív törzs intézkedései szerint járjanak el - tudatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Bezárnak az egyetemek, mit jelent ez a gyakorlatban?

Tegnap bezártak az egyetemek Magyarországon. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.