Befejeződött a Hongkongi Műszaki Egyetem átvizsgálása, ezeket hagyták maguk után a tüntetők

Majdnem négyezer Molotov-koktélt és egyéb fegyvereket is talált a rendőrség a 11 napig a tüntetők által elfoglalt campuson, amelyet átadtak az egyetem vezetőségének.

  • Eduline

A rendőrség körülbelül százfős csapata pénteken végzett a Hongkongi Műszaki Egyetem campusának átvizsgálásával, ami két napig tartott. A rendőrség 3989 darab bekészített Molotov-koktélt, 1339 darab, robbantáshoz felhasználható alkatrészt, 601 üveg maró folyadékot és 573 darab fegyvert talált - írja honlapján a hongkongi rendőrség, amelyet az Index szúrt ki. Az épületet ezután visszaadták az egyetem vezetőségének.

A campust csaknem két héttel ezelőtt több mint ezer kormányellenes tüntető foglalta el, majd november 17-én súlyos összecsapások törtek ki köztük és az egyetemet körbe vevő rendőrök között. A rendőrök könnygázt vetettek be, majd lezártak minden kijáratot. A területen csaknem 1100 ember maradt bezárva.

A következő néhány napban az egyetemi campuson lévő kiskorúak egyenkénti ellenőrzés után távozhattak, a 18 éven felülieket pedig őrizetbe vették. Mintegy 300 kiskorúnak azonban felvették az adatait azzal, hogy a rendőrségnek jogában áll eljárást indítania ellenük. Egy maréknyi tüntetőnek sikerült különböző módokon elszöknie az egyetem területéről, ahol még ezek után is maradtak civilek. Kedden és szerdán az egyetemi vezetők és a személyzet tagjai egészségügyi dolgozók közreműködésével átvizsgálták a kampuszt további tüntetők után kutatva. Mindössze két embert találtak.

Galériánkat a hátrahagyott campusról és összefoglalónkat a tüntetések hátteréről és következményeiről itt találjátok:

Galéria: így néz ki a hongkongi műszaki egyetem campusa a megszállás után

Molotov-koktélok, megrongált automaták és szemét maradt a Hongkongi Műszaki Egyetem campusán az épületet 11 napon át megszállva tartó tüntetők után. A rendőrség csütörtökön elkezdte átvizsgálni a campust.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.