Hatvan brit felsőoktatási intézmény dolgozói sztrájkolhatnak november 25-től december 4-ig, a munkabeszüntetés több mint egymillió hallgatót érint. A tanárok a csökkenő bérek, a növekvő nyugdíjköltségek és a rossz munkakörülmények miatt szánták rá magukat a lépésre, és ez csak az első hullám - írja a Guardian.
Nyolcnapos, november 25-től december 4-ig tartó sztrájkot jelentett be a brit egyetemi tanárokat összefogó University and College Union (UCU). A munkabeszüntetéshez a szakszervezetek felmérése alapján hatvan intézmény - köztük az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem - oktatói fognak csatlakozni, és egymillió hallgató lehet érintett - írja a Guardian.
Az egyetemi oktatók a magas nyugdíjjárulék, a csökkenő fizetések, a határozott idejű munkaszerződések terjedése és a nagy munkaterhelés miatt sztrájkolnak. Az UCU számításai szerint a felsőoktatásban dolgozó tanárok több mint fele határozott idejű szerződéssel dolgozik, a bérek reálértéken pedig 17 százalékkal csökkentek 2009 óta.
Jo Grady, a szakszervezet főtitkára azt mondta: a sztrájkok első hulláma ebben a hónapban fogja elérni az egyetemeket, hacsak a munkáltatók nem kezdenek el komolyan tárgyalni az oktatókkal a növekvő nyugdíjköltségekről és a csökkenő bérekről, romló munkakörülményekről.
Kevesebb mint két éve 14 napig sztrájkoltak az egyetemi tanárok, könyvtárosok és alkalmazottak a nyugdíjrendszert érintő változások miatt, akkor a munkabeszüntetés 65 intézményt érintett - írja a portál.
Hollandiában az alap- és középfokú iskolák 80 százalékának tanárai sztrájkolnak béremelésért és jobb munkakörülményekért: itt olvashatjátok a részleteket.
Az iskolák többsége zárva lesz januárban, ha sztrájkolni fognak a pedagógusok
Határidőt adott a kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeléseik teljesítésére, amelynek ha nem tesznek eleget, országos sztrájkkal indítják a 2020-as évet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
