Hatvan brit felsőoktatási intézmény dolgozói sztrájkolhatnak november 25-től december 4-ig, a munkabeszüntetés több mint egymillió hallgatót érint. A tanárok a csökkenő bérek, a növekvő nyugdíjköltségek és a rossz munkakörülmények miatt szánták rá magukat a lépésre, és ez csak az első hullám - írja a Guardian.
Nyolcnapos, november 25-től december 4-ig tartó sztrájkot jelentett be a brit egyetemi tanárokat összefogó University and College Union (UCU). A munkabeszüntetéshez a szakszervezetek felmérése alapján hatvan intézmény - köztük az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem - oktatói fognak csatlakozni, és egymillió hallgató lehet érintett - írja a Guardian.
Az egyetemi oktatók a magas nyugdíjjárulék, a csökkenő fizetések, a határozott idejű munkaszerződések terjedése és a nagy munkaterhelés miatt sztrájkolnak. Az UCU számításai szerint a felsőoktatásban dolgozó tanárok több mint fele határozott idejű szerződéssel dolgozik, a bérek reálértéken pedig 17 százalékkal csökkentek 2009 óta.
Jo Grady, a szakszervezet főtitkára azt mondta: a sztrájkok első hulláma ebben a hónapban fogja elérni az egyetemeket, hacsak a munkáltatók nem kezdenek el komolyan tárgyalni az oktatókkal a növekvő nyugdíjköltségekről és a csökkenő bérekről, romló munkakörülményekről.
Kevesebb mint két éve 14 napig sztrájkoltak az egyetemi tanárok, könyvtárosok és alkalmazottak a nyugdíjrendszert érintő változások miatt, akkor a munkabeszüntetés 65 intézményt érintett - írja a portál.
Hollandiában az alap- és középfokú iskolák 80 százalékának tanárai sztrájkolnak béremelésért és jobb munkakörülményekért: itt olvashatjátok a részleteket.
Az iskolák többsége zárva lesz januárban, ha sztrájkolni fognak a pedagógusok
Határidőt adott a kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeléseik teljesítésére, amelynek ha nem tesznek eleget, országos sztrájkkal indítják a 2020-as évet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
