A budapesti oktatás megmentését célozta volna a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) tavasszal kötött megállapodása. A TUM álláspontja viszont az, hogy amíg a magyar kormány nem garantálja azt, hogy a CEU-s diákok amerikai diplomát fognak kapni, nem lesz jelentősebb előrelépés - írja a 24.hu egy német lap cikke alapján.
Ahogy ma beszámoltunk róla, hétfőn megkezdődött az oktatás a Közép-Európai Egyetem (CEU) új, bécsi campusán, ahol idén ősszel 300 hallgató fog tanulni. Az intézmény 2019. január 1-jétől nem indíthat új képzést Magyarországon, akkreditációja pedig 2022 végéig szól. Az egyetem azt írta: bár az amerikai diplomát adó képzések központja 2020-tól Bécs lesz, folytatják a harcot a tudomány szabadságáért és az intézményi autonómiáért Magyarországon. A részleteket itt olvashatjátok, ahol olvasónknak köszönhetően fotókat is nézegethettek az új campusról.
A budapesti oktatás megmentését célozta volna a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) tavasszal kötött megállapodása, amely többek között német és amerikai akkreditációjú oklevelet és/vagy diplomát eredményező oktatási programok létrehozásáról szólt. A 24.hu a Tagesspiegel német lap alapján most arról írt, hogy az együttműködésben szeptember végéig semmilyen lényeges lépés nem történt, csak egy mesterképzéses hallgatóknak szóló csereprogram, illetve egy, a Stanford és a Berkeley egyetemmel közösen tartott workshop valósult meg.
Ulrich Marsch, a TUM szóvivője a lapnak elmondta: addig, amíg a magyar kormány nem garantálja azt, hogy a CEU-s diákok amerikai diplomát fognak kapni, semmi sem fog történni az ügyben. A szóvivő cáfolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentését, miszerint a bajor felsőoktatási törvény miatt nem lehetséges a kooperáció, hozzátéve: semmilyen törvényi akadálya nincs a CEU-val történő együttműködésnek. A Tagesspiegel megkeresése az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszolt.
A német lapnak Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese azt mondta: a további tárgyalásokhoz szükség lenne a magyar kormány konstruktív hozzáállására, anélkül viszont úgy érzik, hogy nem is figyelnek oda rájuk - írta a 24.hu. A CEU helyzetéről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
