A CEU bécsi campusán már elindult az őszi félév, a budapesti oktatás jövője viszont egyre kérdésesebb

A budapesti oktatás megmentését célozta volna a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) tavasszal kötött megállapodása. A TUM álláspontja viszont az, hogy amíg a magyar kormány nem garantálja azt, hogy a CEU-s diákok amerikai diplomát fognak kapni, nem lesz jelentősebb előrelépés - írja a 24.hu egy német lap cikke alapján.

  • Eduline

Ahogy ma beszámoltunk róla, hétfőn megkezdődött az oktatás a Közép-Európai Egyetem (CEU) új, bécsi campusán, ahol idén ősszel 300 hallgató fog tanulni. Az intézmény 2019. január 1-jétől nem indíthat új képzést Magyarországon, akkreditációja pedig 2022 végéig szól. Az egyetem azt írta: bár az amerikai diplomát adó képzések központja 2020-tól Bécs lesz, folytatják a harcot a tudomány szabadságáért és az intézményi autonómiáért Magyarországon. A részleteket itt olvashatjátok, ahol olvasónknak köszönhetően fotókat is nézegethettek az új campusról.

A budapesti oktatás megmentését célozta volna a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) tavasszal kötött megállapodása, amely többek között német és amerikai akkreditációjú oklevelet és/vagy diplomát eredményező oktatási programok létrehozásáról szólt. A 24.hu a Tagesspiegel német lap alapján most arról írt, hogy az együttműködésben szeptember végéig semmilyen lényeges lépés nem történt, csak egy mesterképzéses hallgatóknak szóló csereprogram, illetve egy, a Stanford és a Berkeley egyetemmel közösen tartott workshop valósult meg.

Ulrich Marsch, a TUM szóvivője a lapnak elmondta: addig, amíg a magyar kormány nem garantálja azt, hogy a CEU-s diákok amerikai diplomát fognak kapni, semmi sem fog történni az ügyben. A szóvivő cáfolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentését, miszerint a bajor felsőoktatási törvény miatt nem lehetséges a kooperáció, hozzátéve: semmilyen törvényi akadálya nincs a CEU-val történő együttműködésnek. A Tagesspiegel megkeresése az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszolt.

A német lapnak Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese azt mondta: a további tárgyalásokhoz szükség lenne a magyar kormány konstruktív hozzáállására, anélkül viszont úgy érzik, hogy nem is figyelnek oda rájuk - írta a 24.hu. A CEU helyzetéről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.