Fontos: januártól változnak az állami ösztöndíjjal kapcsolatos szabályok

2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

2020. január 1-jén változik a felsőoktatási törvény: eddig azoknak, akik állami ösztöndíjas formában tanultak és nem szerezték meg a diplomát maximum a képzési idő másfélszerese alatt, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük. Ők ugyanakkor kérelmezhették, hogy - az állami ösztöndíjas félévekkel azonos időtartamú - hazai munkaviszony fenntartásával "törleszthessék" az összeget.

Januártól felcserélődik a két lehetőség: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, felhasznált állami félévenként 150 nap időtartamban. A képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a volt hallgató a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezd el Magyarországon dolgozni. A szabályozás az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra is vonatkozik - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.

Mi történik, ha még az első évben gondoljátok meg magatokat?

Ugyanakkor ha osztott képzésben (alap- vagy mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben) egy, osztatlan képzésben maximum két aktív, állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, hazai munkaviszonyt sem kell létesítenetek, és fizetnetek sem kell.

Akkor is dolgozni kell, ha újra tanulni kezdetek?

Kérelmezhetitek a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését, ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni.

Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak

Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.