Fontos: januártól változnak az állami ösztöndíjjal kapcsolatos szabályok

2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

2020. január 1-jén változik a felsőoktatási törvény: eddig azoknak, akik állami ösztöndíjas formában tanultak és nem szerezték meg a diplomát maximum a képzési idő másfélszerese alatt, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük. Ők ugyanakkor kérelmezhették, hogy - az állami ösztöndíjas félévekkel azonos időtartamú - hazai munkaviszony fenntartásával "törleszthessék" az összeget.

Januártól felcserélődik a két lehetőség: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, felhasznált állami félévenként 150 nap időtartamban. A képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a volt hallgató a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezd el Magyarországon dolgozni. A szabályozás az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra is vonatkozik - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.

Mi történik, ha még az első évben gondoljátok meg magatokat?

Ugyanakkor ha osztott képzésben (alap- vagy mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben) egy, osztatlan képzésben maximum két aktív, állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, hazai munkaviszonyt sem kell létesítenetek, és fizetnetek sem kell.

Akkor is dolgozni kell, ha újra tanulni kezdetek?

Kérelmezhetitek a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését, ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni.

Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak

Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna