Ha egyszerre két egyetemi képzésen is államilag finanszírozott formában tanultok, ezt a szabályt ismernetek kell. Mutatjuk, hogyan számítják ilyenkor az állami féléveket, mennyi ideig tanulhattok párhuzamosan.
Egyáltalán lehet egyszerre két képzésen tanulni állami ösztöndíjas formában?
Igen, egyszerre két szakot is elvégezhettek állami támogatással (vagyis tandíjmentesen). Ennek több feltétele is van, az egyik a sikeres felvételi, a másik pedig az, hogy legyen még elég felhasználható félévetek. Ugyanis ha két állami ösztöndíjas képzést végeztek egyszerre, az állami ösztöndíjas féléveitek duplán fogynak, vagyis a két szakot külön-külön kell számolni, ha egyszerre végzitek, akkor is.
Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak
Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.
Akkor így hány félévet lehet tanulni államilag támogatott képzésen?
Összesen hat évet (tizenkét félévet) tanulhattok ingyen. Ez azt jelenti, ha elvégzitek a két ingyenes szakot, és diplomát szereztek - általában hároméves alapszakkal számolva -, akkor az összes támogatott féléveteket elhasználjátok. Ha tehát később mesterszakra mennétek, azt már csak önköltséges formában kezdhetitek meg.
Államilag támogatott képzésen tanultok? Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Itt megnézhetitek, milyen helyzetekben lehet döntő szerepe a tanulmányi átlagotoknak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
