Ha egyszerre két egyetemi képzésen is államilag finanszírozott formában tanultok, ezt a szabályt ismernetek kell. Mutatjuk, hogyan számítják ilyenkor az állami féléveket, mennyi ideig tanulhattok párhuzamosan.
Egyáltalán lehet egyszerre két képzésen tanulni állami ösztöndíjas formában?
Igen, egyszerre két szakot is elvégezhettek állami támogatással (vagyis tandíjmentesen). Ennek több feltétele is van, az egyik a sikeres felvételi, a másik pedig az, hogy legyen még elég felhasználható félévetek. Ugyanis ha két állami ösztöndíjas képzést végeztek egyszerre, az állami ösztöndíjas féléveitek duplán fogynak, vagyis a két szakot külön-külön kell számolni, ha egyszerre végzitek, akkor is.
Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak
Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.
Akkor így hány félévet lehet tanulni államilag támogatott képzésen?
Összesen hat évet (tizenkét félévet) tanulhattok ingyen. Ez azt jelenti, ha elvégzitek a két ingyenes szakot, és diplomát szereztek - általában hároméves alapszakkal számolva -, akkor az összes támogatott féléveteket elhasználjátok. Ha tehát később mesterszakra mennétek, azt már csak önköltséges formában kezdhetitek meg.
Államilag támogatott képzésen tanultok? Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Itt megnézhetitek, milyen helyzetekben lehet döntő szerepe a tanulmányi átlagotoknak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
