Ismét előkerülhet a budapesti egyetemek összevonásának terve – írja a 24.hu.
A 24.hu úgy tudja, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) már értesítették is az elképzelésről a karok vezetőit, akik nem örülnek az ötletnek, hiszen annak következménye karok megszűnése vagy legalábbis egybeolvadása lenne.
A lap hozzáteszi: a tervről egyre több fórumon lehet hallani, az ötlet nagyon hasonló az öt évvel ezelőttihez. - akkor az ELTE-t, a Műegyetemet és a Semmelweist olvasztották volna egybe. A szakterületenkénti képzőhelyek kialakítása független lenne attól, hogy melyik egyetem melyik karán dolgoztak korábban az oktatók.
Egyes hírek szerint a „Budapest University” ötlete annyira előrehaladott állapotban van, hogy a rektort is kiszemelték Borhy László régész személyében, ő jelenleg az ELTE rektora.
Az egyetemek összevonása mindazonáltal még inkább konfliktusoktól terhelt folyamat lenne. Ezért is különös, hogy a terv az önkormányzati választás előtt előkerült, hallani olyan értelmezést is, amely szerint elképzelhető, hogy a szándék is nem valós vagy időszerű, és Tarlós István főpolgármester feladata lesz, hogy tiltakozzon ellene, jelezve, hogy kész szembeszállni a kormánnyal.
Sok minden változik a felsőoktatásban az új tanévben - itt vannak a legfontosabbak
Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
