Melyik könyvtárba érdemes beiratkozni a fővárosban és milyenek a díjak egyes egyetemi könyvtárakban? Útmutató elsőéves egyetemistáknak.
Érdemes beiratkozni néhány könyvtárba már az egyetem kezdetekor, főleg azért, mert a regisztrációs héten szuper kedvezmények is szoktak lenni (nem csak) az elsőévesek számára. Valamint jobb, ha belátjátok: az egyetemen nehezen kerülhetitek el a könyvtárbajárást, főként a vizsgaidőszakban nagy szükségetek lesz rá. A beadandókhoz, különböző kutatásokhoz, valamint a vizsgaidőszakhoz szükséges szakirodalmakért a félév végén előfordul, hogy aki kapja, marja alapon előfordul, aki jóval később veheti kézbe azt a kötetet, amelyből tanulnia kellene.
Megnéztük, hogy egyes fővárosi, illetve egyetemi könyvtárakba milyen áron tudtok majd beiratkozni. A helyben használat, vagyis a könyvtárakban olvasás, kutatás általában ingyenes szokott lenni, de ha valamelyik szakirodalmi vagy éppen szépirodalmi kötetet szeretnétek hazavinni, érdemes beiratkoznotok, és az olvasójegyetekkel bármikor kikölcsöznözhetitek ezeket.
Az egyik legnépszerűbb könyvtárban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban félévre elég magas, 4500 forint a beiratkozási díj, három hónapra pedig 3000 forint. Az Országos Széchényi Könyvtár féléves olvasójegyéért már csak 2000 forintot, az egyévesért pedig 3500 forintot kell fizetnetek - plusz 500 forint kártyakészítési díjjal (ez utóbbi több könyvtárban előforduló plusz költség egyébként).
Egyetemi könyvtárak
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárába diákként egész évre 1500 forint ellenében iratkozhattok be, fél évre pedig 1000 forint a költség. A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat egy egész tanévben csupán 300 forint kártyadíj ellenében látogathatjátok.
Az ELTE Egyetemi Könyvtárából pedig ingyenesen beiratkozhattok. A Budapesti Corvinus Egyetem könyvtára szintén ingyenes, ugyanakkor 1000 forint kártyadíjjal kell számolnotok a beiratkozáskor.
Jó társ a vizsgaidőszakban
A vizsgaidőszakban nem csak a kényelmes könyvtári környezetre és az elérhető szakirodalmakra támaszkodhattok: az éjszakai baglyoknak kedvezve több egyetemi könyvtár rendszeresen meghosszabbítja a nyitvatartási idejét - van olyan könyvtár, ahol egészen éjfélig tanulhatnak az hallgatók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
