Egyetemi jegyzetvadászat: új megoldás született a biztosabb tanulásért

Kidolgozott, ellenőrzött és megosztható - ilyen az új (magyar fiatalok által fejlesztett) Cogito nevű oldal, amellyel a jövőben kiküszöbölhető lenne a nem hiteles, és helytelen egyetemi jegyzetekből való tanulás.

  • Eduline

"A tudás megosztása jelenleg nem valósul meg máshogy csak úgy, hogy a hallgatók a különböző oldalak és tárhelyek linkjeit megosztják egymással a közösségi médiában" – idézte a hiradu.hu Majtán Mátét, a Cogito ügyvezetőjét az M1 Forint, fillér című műsorából. Szerinte ezek a tartalmak rengeteg hamis állítást tartalmazhatnak, amiből a hallgatók nem tudnak megfelelő minőségben felkészülni a vizsgákra, ez a legnagyobb probléma.

Erre kínál megoldást a Cogito - egy közösségimédia-környezetbe ágyazott dokumentumszerkesztő - amelynek segítségével hiteles forrásból származó jegyzetek kerülhetnek a diákokhoz. A jegyzeteket először a diákok közösen kidolgozzák, majd elküldik azokat a tanárok oldalára, így a tanárok is ellenőrzik az oldalra felkerülő tartalmakat - és ők maguk is megoszthatnak saját szakmai tartalmat.

A végleges tartalmat a fejlesztők is úgy képzelik el, hogy a jegyzeteket gyakorlatilag a közösség szavazza be az oldalra, így megbízható forrást teremtve a vizsgákra készülőknek - írják.

Egyetemi stressz: rengeteg campuson vannak terápiás állatok, nem véletlenül

Egy új tanulmány bizonyította, hogy a terápiás kutyákkal eltöltött idő segíthet csökkenteni a stressz negatív hatásait az egyetemistáknál.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.