Kiválasztották az első tizenhét "európai egyetemet"

Kiválasztották az első tizenhét "európai egyetemet" huszonnégy uniós tagország több mint száz felsőoktatási intézményének bevonásával; a kezdeményezés célja a mobilitás növelése, a minőség javítása és a versenyképesség fokozása - jelentették be szerdán Brüsszelben.

  • MTI

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy melyek azok az intézmények, amelyek az első ilyen európai egyetemi szövetségek részét képezik majd. A tájékoztatás szerint a kiválasztás független külső szakértők - többek között rektorok, professzorok és kutatók - értékelése alapján történt.

Az európai egyetemek olyan, EU-szerte működő felsőoktatási intézményeket tömörítő transznacionális szövetségek, amelyek közös hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és amelyeken belül a hallgatók, a doktoranduszok, a dolgozók és a kutatók zökkenőmentesen mozoghatnak, szakértelmüket, platformjaikat, illetve erőforrásaikat egyesítve különböző tudományterületeket lefedő közös tanterveket vagy modulokat dolgozhatnak ki.

Ezek a tantervek rugalmasak lesznek, és lehetővé teszik majd a diákok számára, hogy a tanulmányaikat személyre szabják, megválaszthassák, hol és mikor folytassák azokat, majd pedig európai diplomát szerezzenek.

A kiválasztott európai egyetemek égisze alatt az EU számos intézménye fog tevékenykedni, alkalmazott tudományokat oktató egyetemektől, műszaki, képzőművészeti egyetemektől kezdve tudomány- és kutatóegyetemekig. Egyes szövetségek átfogó jellegűek, mások szűkebb területekre, például a városi tengerpartok fenntarthatóságra, a társadalomtudományokra vagy a globális egészségügyre összpontosítanak.

Az első körben Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közép-európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem lesz tagja különböző szövetségeknek. Minden szövetség átlagosan hét, Európa különböző részein működő felsőoktatási intézményből áll.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos üdvözölte a lépést, aláhúzva, az első európai egyetemek mintaként szolgálhatnak a további ilyen intézmények létrehozásához.

"Ezen egyetemek lehetővé teszik a diákok következő nemzedékei számára, hogy több országban folytassák tanulmányaikat, így Európa-szerte tapasztalatot szerezzenek. Meggyőződésem, hogy ez a kezdeményezés - amely az európai oktatási térség kulcsfontosságú építőköve - valódi változást hoz majd a felsőoktatás számára, és ösztönözni fogja a kiválóságot és a befogadást" - írta. Az első tizenhét európai egyetem létrehozására összesen 85 millió euró áll rendelkezésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tíz év után leváltják a Szegedi Tudományegyetem kancellárját

Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.