Tizenhárom japán nő keresetet indított a tokiói Dzsuntendo Egyetem ellen, amiért manipulálták a felvételi vizsgaeredményeket oly módon, hogy azok a férfi jelentkezőknek kedvezzenek - adta hírül a japán média.
A felperesek 2011 és 2018 között akarta bejutni a intézménybe, de elutasították őket. Ügyvédjeik szerint együtt mintegy 42,7 millió jen (mintegy 105 millió forint) kártérítést követelnek az után, hogy tavaly fény derült az egyetem illetékeseinek manipulációjára.
"A Dzsuntendo Egyetem rendszeresen kevesebb nőt vett fel, ez nyilvánvaló diszkrimináció, amelyet határozottan el kell ítélni" - hangoztatta Jamazaki Arata, az egyik felperes ügyvédje.
A 13 érintett nő közül 11 a tokiói orvosi egyetemet is beperelte hasonló okok miatt.
A Dzsuntendo Egyetem előző nap elismerte, hogy a női diákok jobban teljesítenek a felvételi vizsgákon azóta, hogy felhagytak diszkriminációjukkal.
Hatalmas botrány robbant ki az orvosi egyetemeken, áll a bál a felvételi körül Japánban
Kilenc japán orvosi egyetemen manipulálták a felvételiket, hogy a férfi felvételizők vagy az ott végzettek rokonai előnybe kerüljenek - közölte pénteken a japán oktatási minisztérium.
Hét év után idén először fordult elő, hogy a felvételi vizsgákon magasabb pontszámokat értek el a nők, mint a férfiak. Idén 1679 nő írt felvételi vizsgát, 139 sikeresen teljesítette a követelményeket, ami 8,28 százalékos arány. A felvételiző 2022 férfi között a sikerrel vizsgázók aránya 7,72 százalék volt - adta hírül az Aszahi Simbun napilap. Az egyetem a vizsgaeredményeket annak tulajdonította, hogy "eltörölték a női jelentkezők igazságtalan megkülönböztetését az után, hogy tavaly fény derült a manipulációra.
Az egyetem lemondott vezetői arra hivatkoztak, hogy ily módon akarták megakadályozni az orvoshiányt az intézményhez kapcsolódó kórházakban, mondván a női orvosok házasságkötés, szülés után elhagyhatják az intézményt vagy hosszabb szabadságra mennek.
A japán oktatási minisztérium vizsgálata kiderítette, hogy a szigetország 81 orvosi egyetem kilenc japán orvosi egyetemen manipulálták a felvételiket oly módon, hogy a férfi felvételizők vagy az ott végzettek rokonai előnybe kerüljenek
A tárca decemberben bejelentette, hogy olyan szabályozást készítenek elő, amely biztosítja a tisztességes felvételi vizsgát a 2020-as tanévtől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
