Focibajnokságot szervez március 30-án a Kossuth térre a Hallgatói Szakszervezet és a Szabad Egyetem, így hívnák fel a figyelmet az oktatást és a tudományos életet régóta sújtó alulfinanszírozottságra.
„ Az esemény célja, hogy rendhagyó módon tiltakozzunk az oktatás és a tudomány intézményes szabadságát fenyegető döntések ellen. Felhívjuk a figyelmet az oktatást és a tudományos életet régóta sújtó alulfinanszírozottságra, szemben a futballba öntött százmilliárdokkal. Bár mi is szeretjük a focit, de olyan országban szeretnénk élni, ahol az állam nem csak a miniszterelnök hobbiját fejleszti” – írják a március 30-áa tervezett eseményről szóló közleményükben.
A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet azt írja, olyan Magyarországot szeretnénk, ahol az oktatás és a tudomány állami finanszírozása nem kevesebb súlyos milliárdokkal, mint a sporté.
Újabb diáktüntetés? Április végén demonstrálnak a 2020-as felvételi szigor elhalasztásáért
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
„A kormány nem hajlandó érdemi párbeszédre sem a diákkokkal, sem tanárokkal, sem pedig a tudomány képviselőivel. Bízunk benne, hogy a foci nyelvén sikerül átadnunk üzenetünket! Bár a rendőrség sportrendezvénnyé akarta nyilvánítani a demonstrációnkat, hogy betilthassa, a bíróság átlátott a szitán és megerősítette: alkotmányos jogunk van a véleménynyilvánításhoz” – írják, hozzátéve: a bajnokságra négyfős csapatok érkeznek, egyetemek, tanárok, szakszervezetek, szakkollégiumok, baráti társaságok képviseletében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
