Bajorország szeretne részt venni a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) tanszékeinek finanszírozásában - mondta az Augsburger Allgemeine című német helyi lapban csütörtökön megjelent interjúban Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje.
Weber a Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió alelnöke is egyben.
"Segíteni szeretnék abban, hogy a CEU megtalálja a módját annak, hogy folytathassa a munkát" - fogalmazott a lapnak.
Az Augsburger Allgemeine Weberre hivatkozva azt írja, hogy Bajorország két - a kormányzással, valamint politikai, gazdasági, társadalmi és műszaki képzésekkel foglalkozó - tanszék finanszírozásába szállhat be; egy harmadik tanszék finanszírozásában pedig úgy vehet részt, hogy a képzést alapítványi formában, a müncheni műszaki egyetem koordinációjával valósítanák meg.
Az egyetem rektora szerint a CEU-t kiszorították Magyarországról
"A CEU-t kiszorították Magyarországról" - nyilatkozta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. Kovács Zoltán kormányszóvivő néhány napja a BBC-nek azt mondta, a Közép-európai Egyetem nem távozott Budapestről, a CEU tevékenységének az az eleme távozott, amely nincs összhangban a magyar joggal.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
