Oktatók és kutatók tiltakoznak az MTA átszervezése ellen

Nyílt levélben tiltakoznak a magyar kutatók, oktatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átszervezése ellen.

  • Eduline

556 oktató, író és kutató írta alá azt a levelet, amely Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek szól - írja a Magyar Hang. A lap szerint a miniszter – a 168 óra értesülése alapján – újabb frontot nyitott az MTA-val szemben. A kutatóintézeteket teljesen kiszerveznék az akadémia alól, egyes intézeteket pedig meg is szüntetnének.

Azok maradnának, amelyeket Palkovics László arra érdemesnek tart, de őket egy új, Eötvös Lorándról elnevezett intézetbe terelnék, amelynek vezetésére már jelöltek is akadnak. Ezek alapján az MTA pedig pusztán köztestületként működhetne tovább.

A humán- és bölcsészettudományi kutatók hivatásának jövője forog kockán.

- írják. A levélben kitértek arra, hogy az oktatók és kutatók egyik napról a másikra kerülnének kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen az akadémiai kutatóintézeteken alapszik munkájuk. Ugyanakkor megalázónak tartják, hogy a megmaradó intézeteknek még a rezsire és a kutatók fizetésére pályázniuk kellene.

A levél aláírói ezért követelik az MTA átszervezésének azonnali leállítását, az akadémia autonómiájának visszaadását, illetve a kutatóintézeti bérek feletti kizárólagos jogosultságot - írja a Magyar Hang.

A költözés miatt vége a CEU és az MTA közös matematikusképzésének

Már nem tudnak új hallgatókat felvenni a CEU és a Magyar Tudományos Akadémia közös matematikusképzésére.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.