Folyamatban a Corvinus átalakítása: a tandíjemelés elkerülhetetlen

Még mindig sok kérdés van a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) diákjaiban és az oktatókban is az intézmény átalakulása kapcsán. Azonban a mostani álláspont szerint egy valami szinte biztosra vehető: a tandíjemelés elkerülhetetlen lesz.

  • Eduline

Ahogy már többször is írtunk róla, a Budapesti Corvinus Egyetemre nagy átalakítás vár idén: az intézmény kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, nyáron már egy állami alapítású közhasznú alapítvány működtetheti tovább.

2020-ban már nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Ennek helyére ugyan létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, ám az egyetem vezetése által is elismert cél az, hogy a jövőben emelkedjen a tandíjas hallgatók aránya.

Nagy Ákos, a BCE hallgatói szakszervezetének képviselője szerint a hallgatókat tavaly teljesen váratlanul érte az átalakítás híre, és azóta sincs diskurzus - írja a Népszava.

Bihari Péter közgazdász, a BCE oktatója szerint noha az egyetem vezetése hangsúlyozta, hogy az állami ösztöndíjak, még ha máshogy nevezik is őket, a mostani arányukban megmaradnak, arról semmilyen információ nincs, hogy ezek milyen időhorizonton maradnak fenn. - Lehet, hogy az induláskor még nem, vagy csak alig változik az állami férőhelyek száma, ám lehetséges, hogy aztán folyamatosan csökkenni fognak – mondta. Úgy véli, az egyetem gazdasági háttere elkerülhetetlenné teszi a hallgatói tandíjak jövőbeni emelkedését. A hozzáférés az egyetemi helyekhez ezzel is korlátozódni fog. Hangsúlyozta: nagy szükség lenne arra, hogy a folyamatról minél több szakmai vitát rendezzenek. 

Csak így kerülhet a világ kétszáz legjobb egyeteme közé a Corvinus az államtitkár szerint

Az alapítványi konstrukcióban lehetséges elérni, hogy a Corvinus belátható időn belül a világ kétszáz legjobb egyeteme közé kerüljön - ezt mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.