Az alapítványi konstrukcióban lehetséges elérni, hogy a Corvinus belátható időn belül a világ kétszáz legjobb egyeteme közé kerüljön – ezt mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.
A Corvinus átalakításáról a Heteknek azt mondta: a cél az, hogy „az egyetemeink olyan kutatási és innovációs központokká alakuljanak, ahová a multinacionális vállalatok és a kis- és középvállalatok egyaránt szívesen fordulnak problémáikkal, mert azokra megoldást találnak. Másrészt az alapítványi működésben látjuk annak garanciáját, hogy az egyetem rendelkezzen annyi anyagi forrással, amellyel a világ legnépszerűbb oktatóit, vállalati szakembereit Magyarországra csábítsa.”
György László szerint az alapítványi konstrukcióban lehetséges elérni, hogy „a Corvinus belátható időn belül a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön.”
Nagy változások várnak a diákokra és a tanárokra 2019-ben: jön a szigor az érettségin, emelik az ösztöndíjakat
Az új alaptantervet mégsem vezetik be 2019 szeptemberében, ahogy a felsőoktatási felvételi komoly szigorítása is 2020-ban kezdődik, de ebben az évben sem fogunk unatkozni: átalakul a Budapesti Corvinus Egyetem, emelkednek a hallgatói ösztöndíjak, új szabályok vonatkoznak a tanodákra.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
