Mégsem szűnik meg a Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem 1951 óta működő lapja.
Az egyetem az Indexszel azt közölte: a soron következő tematikus lapszám várhatóan szerdán kerül nyomdába. A szerkesztőség, a Hallgatói Önkormányzat és az Egyetem képviselői legutóbbi közös értekezletükön megállapodtak, hogy finanszírozási okok miatt az idén őszre tervezett 4 lapszámból kettő fog nyomtatásba kerülni. "A Közgazdász c. lap Magyarország legrégebben megjelenő egyetemi újságja, amelynek folyamatos kiadása mellett a Corvinus Egyetem továbbra is elkötelezett. A következő hónapokban a Közgazdász szerkesztőségének vezetésével fog elkészülni az a koncepcionális javaslat, amelynek alapján kialakíthatók az online megjelenésnek a jelenleginél nagyobb szerepet szánó, megújuló egyetemi média keretei" - írták.
A Mérce arról számolt be hétfőn, hogy nemrégiben a lapba tervezett egyik interjú vitát váltott ki az egyetem vezetése és a lap főszerkesztője között. Az egyik szerző Hadas Miklós szociológussal készített interjút – az egyetem tanára a társadalmi nemek tudományának témájáról is hosszan, elemezve beszélt, és az egyetem vezetésének is megfogalmazott enyhe kritikát.
Az interjú azonban végül csak a Corvinus Online hallgatói blog felületén jött le. Bekker Balázs, a Közgazdász főszerkesztője a Facebookon azt írta, „a probléma az volt, hogy az interjúban elhangzik egy enyhe kritika az egyetem vezetőségéről. Meg hogy genderrel foglalkozik. Meg hogy Hadas Miklós. Meg hogy nem aktuális. Meg hogy férfi. Meg hogy gender. (ja, ezt mondtam már.) Én fehér férfiként, és a Corvinusos egyetemi újság főszerkesztőjeként meg merem tenni azt az egészen elképesztő lépést, és megadom a felületet egy másik fehér – ráadásul szintén – férfinak, hogy gender témában nyilatkozzon*. Főleg, hogy a téma egyik legjelentősebb magyarországi szakértőjéről beszélünk” – írta.
Megszüntették a gender szakot, vizsgálatot indít az ombudsman
Vizsgálatot indít Székely László ombudsman a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése miatt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
