Kiskapu a rektoroknak: akkor is újrázhatnak, ha 65 évnél idősebbek

Módosították a felsőoktatási törvényt, az erről szóló jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben: lazítottak a rektorok kinevezésének szabályain, a 65 évnél idősebb rektorok megbízását is meg lehet hosszabbítani.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény szigorú feltételekhez kötötte a rektori kinevezéseket – vezetői posztot csak 65 éves korig lehetett betölteni, legfeljebb két – három-ötéves – cikluson keresztül. A „türelmi időszak” 2013. június 30-ig tartott, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kellett. Azok pedig, akik az elmúlt években töltötték be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhattak el a poszttól.

Azaz a jelenleg hatályos jogszabály alapján a "magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat". Ezt most azzal egészítették ki, hogy ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de a megbízása végéig betölti, akkor a vezetői megbízása egy alkalommal meghosszabbítható.

A hvg.hu korábban kiszúrta, hogy a lazább szabály jól jön például a Testnevelési Egyetemet vezető Mocsai Lajosnak, aki jövő márciusban lesz 65 éves.

Új rektort kap két egyetem, a TF-en marad Mocsai Lajos

Náhlik András lesz a Soproni Egyetem új rektora, Radák Eszter pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektori tisztségét tölti be jövő januártól.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.