Az MSZP szerint az oktatáspolitika irányát - a több mint egy éve ígért új oktatási törvények hiányában - a nemzetgazdasági minisztérium határozza meg, ezzel magyarázható, hogy jövőre a köz- és a felsőoktatás költségvetése is csökken.
Hiller István korábbi kulturális és oktatási miniszter keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság továbbra sem tudja felmutatni a köznevelési és felsőoktatási törvényre vonatkozó javaslatát, az oktatáspolitikát pedig azok hiányában a pénzügyekért felelős tárca igényeihez szabta a kormány.
A felsőoktatásról szólva azt mondta: szakmai koncepció híján az ágazat jövőjét a Széll Kálmán-terv jelölte ki, amely 38 milliárd forintos elvonást ír elő, radikálisan csökkenti az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók számát, és a költségtérítéses képzés kivezetésével lényegében tandíjat vezet be. Diplomaadó vagy tandíj? A témáról bővebben itt olvashatsz.
Hiller István kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények költségvetése jövőre 15 százalékkal, 189 milliárd forintról 162 milliárdra csökken, és ez már-már visszafordíthatlan károkat okoz. Szavai szerint az átalakítással a diplomaszerzés lehetősége csak a felső középosztályhoz és a felső rétegekhez tartozó diákok előtt áll majd nyitva, "mindenki más a kormányváltásban érdekelt".
Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője szerint a közoktatás irányítása is kicsúszott Hoffmann Rózsa kezéből, mivel a jövő évi költségvetés nem teremti meg az államtitkár terveihez, így a pedagógus-életpályamodellhez szükséges forrásokat.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
