Az MSZP szerint az oktatáspolitika irányát - a több mint egy éve ígért új oktatási törvények hiányában - a nemzetgazdasági minisztérium határozza meg, ezzel magyarázható, hogy jövőre a köz- és a felsőoktatás költségvetése is csökken.
Hiller István korábbi kulturális és oktatási miniszter keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság továbbra sem tudja felmutatni a köznevelési és felsőoktatási törvényre vonatkozó javaslatát, az oktatáspolitikát pedig azok hiányában a pénzügyekért felelős tárca igényeihez szabta a kormány.
A felsőoktatásról szólva azt mondta: szakmai koncepció híján az ágazat jövőjét a Széll Kálmán-terv jelölte ki, amely 38 milliárd forintos elvonást ír elő, radikálisan csökkenti az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók számát, és a költségtérítéses képzés kivezetésével lényegében tandíjat vezet be. Diplomaadó vagy tandíj? A témáról bővebben itt olvashatsz.
Hiller István kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények költségvetése jövőre 15 százalékkal, 189 milliárd forintról 162 milliárdra csökken, és ez már-már visszafordíthatlan károkat okoz. Szavai szerint az átalakítással a diplomaszerzés lehetősége csak a felső középosztályhoz és a felső rétegekhez tartozó diákok előtt áll majd nyitva, "mindenki más a kormányváltásban érdekelt".
Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője szerint a közoktatás irányítása is kicsúszott Hoffmann Rózsa kezéből, mivel a jövő évi költségvetés nem teremti meg az államtitkár terveihez, így a pedagógus-életpályamodellhez szükséges forrásokat.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
