Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll.
A brit felsőoktatási szakfolyóirat minden évben összeállítja a világ kétszáz legjobb intézményének rangsorát, a top tízben idén is hét amerikai és három brit egyetem szerepel. A 2011/2012-es listán a tavalyi ezüstérmes, a California Institute of Technology szerezte meg az első helyet, kiszorítva az évek óta listavezető Harvardot. Az amerikai magánegyetem ráadásul a Stanforddal osztozik a második helyen.
A két vezető brit intézmény, a Cambridge és az Oxford tavaly holtversenyben végzett a hatodik helyen, idén utóbbinak sikerült a negyedik helyet megszereznie. A kétszázas listán összesen hetvenöt amerikai és harminckét brit egyetem szerepel, Hollandia és Németország tizenkét-tizenkét intézménnyel került fel a rangsorra, a két országot Kanada, Svájc és Ausztrália követi.
Bár Franciaország eggyel több egyetemmel szerepel az idei listán, a francia intézmények mind rosszabb helyezést értek el, mint tavaly. Magyarországhoz hasonlóan Olaszországnak sem sikerült felkerülnie a listára, az ázsiai országok közül pedig Japán érte el a legjobb eredményt. Ez az első alkalom, hogy azt is mérték, az egyes országok a GDP-jükhöz viszonyítva hány intézménnyel jutottak fel a listára - az eredmény nem volt meglepő, Hongkong toronymagasan nyert ebben a versenyben.
A Times Higher Education rangsorát minden évben ötven, az egyes régiók egyetemeit jól ismerő szakember véleménye alapján állítják össze, akik az értékeléskor többek között az intézmények tudományos tevékenységét, az oktatási-tanulmányi teljesítményt, az innovációs eredményeket és a nemzetközi vonzerőt pontozzák.
| A sanghaji Academic Ranking of the World Universities (ARWU) évente rangsorolja a világ ötszáz legjobb egyetemét az intézmények tudományos és kutatói tevékenysége alapján. 2010-ben és 2011-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem került fel a listára, a 301-400. helyen végeztek. A QS Quacquarelli Symonds legfrissebb felsőoktatási rangsorára is felkerült három magyar egyetem: a Közép-európai Egyetem (CEU) a QS filozófiai listájának 101-150. helyén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudmányi, a Szegedi Tudományegyetem pedig a vegyészmérnöki képzések rangsorának 101-150., valamint 151-200. helyén áll. A témáról bővebben itt olvashatsz. |
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
