Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll.
A brit felsőoktatási szakfolyóirat minden évben összeállítja a világ kétszáz legjobb intézményének rangsorát, a top tízben idén is hét amerikai és három brit egyetem szerepel. A 2011/2012-es listán a tavalyi ezüstérmes, a California Institute of Technology szerezte meg az első helyet, kiszorítva az évek óta listavezető Harvardot. Az amerikai magánegyetem ráadásul a Stanforddal osztozik a második helyen.
A két vezető brit intézmény, a Cambridge és az Oxford tavaly holtversenyben végzett a hatodik helyen, idén utóbbinak sikerült a negyedik helyet megszereznie. A kétszázas listán összesen hetvenöt amerikai és harminckét brit egyetem szerepel, Hollandia és Németország tizenkét-tizenkét intézménnyel került fel a rangsorra, a két országot Kanada, Svájc és Ausztrália követi.
Bár Franciaország eggyel több egyetemmel szerepel az idei listán, a francia intézmények mind rosszabb helyezést értek el, mint tavaly. Magyarországhoz hasonlóan Olaszországnak sem sikerült felkerülnie a listára, az ázsiai országok közül pedig Japán érte el a legjobb eredményt. Ez az első alkalom, hogy azt is mérték, az egyes országok a GDP-jükhöz viszonyítva hány intézménnyel jutottak fel a listára - az eredmény nem volt meglepő, Hongkong toronymagasan nyert ebben a versenyben.
A Times Higher Education rangsorát minden évben ötven, az egyes régiók egyetemeit jól ismerő szakember véleménye alapján állítják össze, akik az értékeléskor többek között az intézmények tudományos tevékenységét, az oktatási-tanulmányi teljesítményt, az innovációs eredményeket és a nemzetközi vonzerőt pontozzák.
| A sanghaji Academic Ranking of the World Universities (ARWU) évente rangsorolja a világ ötszáz legjobb egyetemét az intézmények tudományos és kutatói tevékenysége alapján. 2010-ben és 2011-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem került fel a listára, a 301-400. helyen végeztek. A QS Quacquarelli Symonds legfrissebb felsőoktatási rangsorára is felkerült három magyar egyetem: a Közép-európai Egyetem (CEU) a QS filozófiai listájának 101-150. helyén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudmányi, a Szegedi Tudományegyetem pedig a vegyészmérnöki képzések rangsorának 101-150., valamint 151-200. helyén áll. A témáról bővebben itt olvashatsz. |
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
