Rosszul járnak a végzős egyetemisták: már rájuk is vonatkozik az új szabály

Nemcsak a következő években felvételizőkre, hanem a már végzett hallgatókra is vonatkozhat az az új szabály, amely alapján elveszítik a diplomát azok az egyetemisták, akik öt éven belül nem államvizsgáznak.

  • Eduline

„Amennyiben az illető a hallgatói jogviszonya megszűnését követő ötödik év végéig nem teszi le a záróvizsgát, de szeretne diplomát szerezni az adott szakon, akkor a tervezet szerint újra be kell iratkoznia az intézménybe” – mondta a Magyar Hírlapnak Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki szerint öt év eltelte után a hallgatók „aligha vannak annak a tudásnak a birtokában, amely megalapozhatná a záróvizsga letételét”.

Aki nem államvizsgázik időben, elveszti a diplomát
Végel Dániel

Az államvizsgát túl sokáig halogató egyetemistáknak nem kell újra végigülniük az összes félév összes előadását, mert a megismételt beiratkozást követően a korábbi tanulmányok egy részét beszámítják. A szabály visszamenőleges érvényesítésével kapcsolatban Dux László annyit mondott, „bizonyos türelmi idő után” a tárca a már korábban végzett hallgatókra is alkalmazhatónak tartja a szabályt, vagyis előbb-utóbb mindenkinek vizsgáznia kell. Mennyit kell majd fizetni a képzésekért, és hogyan változik a vizsgarendszer? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.