A román oktatási minisztérium hivatalos átiratban kérte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségétől, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget az intézmény egyetemi chartájában - olvasható a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleményében.
A közlemény szerint Markó Béla oktatásért felelős romániai miniszterelnök-helyettes hivatala arról tájékoztatott, hogy az oktatási minisztérium által kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ennek megalapításához szükséges különálló intézetek létrehozásának és működésének feltételeit.
Romániában minden egyetem köteles volt új egyetemi chartát elfogadni a január 1-jétől hatályba lépett új oktatási törvény értelmében. A jogszabály három multikulturális egyetemet nevez meg, ezek közül az egyik a MOGYE, amelyben a jogszabály szerint létre kellett volna hozni a magyar intézeteket.
Az intézetek lényegében az egykori tanszékek, a különbség annyi, hogy az intézetek nagyobb oktatásszervezési hatáskörrel rendelkeznek az új törvény szerint mint a régi tanszékek. A jogszabály szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatás szerint külön tagozatot kell létrehozni, amelynek alapját ezek az intézetek képezik. Az egyetem román többségű szenátusa a magyar oktatók magyar intézetek létesítésére vonatkozó kérését a nyáron elutasította, és olyan egyetemi chartát fogadott el, amely továbbra is szakonként, és nem tannyelv szerint alapította meg az új egyetemi intézeteket. A magyar oktatók hiába tiltakoztak távolmaradással, a szenátusban a román oktatóknak kétharmados többségük van. Az egyetem szabályzatát azonban a román oktatási minisztériumnak is jóvá kell hagynia, ezért a magyar oktatók és a politikai szervezetek abban reménykedtek, hogy a minisztérium visszautasítja a chartát, és felszólítja az egyetemet a jogszabály betartására. Az RMDSZ közleménye szerint az egyetemnek október 5-én elküldött minisztériumi átirat arra kéri a MOGYE vezetőségét, hogy összesen tizenhat pontban módosítsa szervezési szabályzatát. Az átirat előírja a charta 39. cikkelyének újrafogalmazását, amely a minisztérium szerint úgy rendelkezne, hogy az egyetemnek önálló tagozatokból álló struktúrát kell létrehoznia. Emellett a 36. cikkely esetében olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat leszögezi: az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik. A magyar diákok ugyanis a klinikai és szakmai gyakorlatot jelenleg román nyelven végzik.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
