„A magyar felsőoktatásért is felelős minisztérium vezetője súlyos tévedésben él, érvrendszerét sztereotípiákra építi” – így reagált Réthelyi Miklós hvg.hu-nak adott interjújára az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzata. A nemzetierőforrás-miniszter szerint "véget kell vetni az akár évtizedig is elnyúló egyetemista életformának, nem lehet valaki örök bölcsész”.
A hallgatók szerint „a NEFMI nem ismeri a magyar felsőoktatási intézmények belső viszonyait. Példának okáért az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy tárgyat maximum háromszor lehet felvenni és négyszer lehet belőle vizsgát megkísérelni. Egy félévben pedig nem több, mint kettő vizsga engedélyezett, sőt egyes vizsgák esetében – ilyenek például a nyelvszakok nyelvi alapvizsgái – félévente maximum egy”. A hvg.hu interjúját itt olvashatod el.
Ugyancsak tény, hogy „a bölcsész végzettségű hallgatók elhelyezkedési esélyei nem rosszabbak, mint a más képzési területen végzett társaiké, ezt a munkaügyi központok és az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszerének felmérései igazolják” - írják nyílt levelükben.
A hallgatói önkormányzat úgy véli, a miniszter nyilatkozata alapján „feleslegesek a nyelvtanárok; a különböző cégeknél dolgozó európai és európán kívüli kultúrákat magas színvonalon ismerő, ezért az ezen országokból érkező üzleti, illetve diplomáciai küldöttségekkel a legmagasabb szinten tárgyalóképes szakemberek; a magyar és az egyetemes kultúra őrzői és újrafelfedezői (levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, egyiptológusok, régészek), a humánum mint érték őrzői; valamint a jelenlegi és jövőbeni magyar értelmiség nagy gondolkodói”. „Amennyiben igen, akkor Magyarország lemondhat egyik legfontosabb erőforrásáról, a szakmájához értő, demokratikus elveket valló humán értelmiségről” – írták."A felsőoktatás átalakítása csak egy olyan átgondolt koncepción alapulhat, amely épít a közoktatásra, és nem rövidtávú célokat tűz maga elő. Úgy véljük, minden tudományág egyenrangú, a gazdaság egyes szereplői által gerjesztett kampányoktól függetlenül" - áll a levélben.
eduline
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
