Drasztikusan csökkentik az egyetemi férőhelyek számát, miközben a kisebb helyi főiskolák több ezer új hallgatót vehetnek fel - ezt tervezi a brit kormány.
Több mint hatezer brit egyetemistának kell elbúcsúznia eddigi intézményétől jövő szeptemberben, hogy valamelyik kisebb főiskolán folytassa a tanulmányait. A kormány célja, hogy a hallgatóknak kevesebb tandíjat kelljen fizetni – számolt be a The Telegraph.
Jövő tanévtől 20 ezer egyetemi férőhelyet szüntetnek meg országszerte. A helyeket ezután olyan főiskolák között osztják szét, amelyek a maximális 9 ezer font helyett 7500 font vagy annál kevesebb tandíjat kérnek a diákoktól.
Számos főiskola még olcsóbban, évi 5500 és 6000 font között kínálja majd képzéseit jövő szeptembertől. Az új szabályozás legnagyobb nyertesei többek között a Blackburn, Manchester és Newcastle környéki főiskolák lehetnek, itt tervezik ugyanis a legnagyobb arányú létszámnövelést.
Gareth Thomas ellenzéki oktatáspolitikus szerint a költségcsökkentő intézkedéseket a legrosszabbkor tervezi bevezetni a kormány. „A férőhelyek drasztikus csökkentésével több egyetemünk nemzetközi hírneve kerülhet veszélybe, nem beszélve a brit felsőoktatás színvonalának romlásáról” – állítja Gareth Thomas.
David Willets felsőoktatásért felelős miniszter szerint azonban felesleges aggódni, hiszen a főiskolák ugyanolyan szigorú minőségellenőrzésen esnek át, mint a neves egyetemek.
eduline
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
