Az intézmény történetében először külön tanévnyitót tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tanárai és diákjai, akik így akarták jelezni igényüket a magyar tagozat megalapítására.
Az intézmény magyar tagozatának létrehozását lehetővé teszi a román oktatási törvény, de arról az egyetemnek kell döntenie, a MOGYE román többségű vezetősége pedig a nyáron elutasította a magyar oktatóknak és diákoknak ezt az igényét.
Így a marosvásárhelyi egyetem az egyedüli Erdélyben a román oktatási törvény által megnevezett három multikulturális felsőoktatási intézmény közül (a másik kettő a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem), ahol az új tanévben magyar tagozat nélkül kezdődött meg az oktatás. A Népújság című marosvásárhelyi napilap keddi tudósítása szerint a magyar diákok és tanárok az egyetem egyik előadótermében gyűltek össze a magyar tanévnyitó megtartása érdekében, miközben a román tanárok és diákok a helyi Kultúrpalotában ünnepelték az új tanév kezdetét.
Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy az egyetemi szenátus magyar tagjai minden tőlük telhető lépést megtettek az oktatási törvény alkalmazása érdekében, most a segítséget a politikusoktól várják.
A rektorhelyettes ezzel arra utalt, hogy az egyetem magyar vezetősége reméli, a román oktatási minisztérium elutasítja az egyetemi szenátus által elfogadott chartát, ami nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalapítását."Sértő, meggondolatlan és gyerekes a magyar oktatók döntése" Constantin Copotoiu rektor "politikai problémának" nevezte az egyetemen kialakult konfliktushelyzetet. A rektor sértőnek, meggondolatlannak és gyerekesnek minősítette a magyar oktatók döntését, hogy külön tanévnyitót szerveztek. Kiemelte, hogy nem ellenzi a magyar nyelvű oktatást, de a hallgatóknak nem szabad hátrányos helyzetbe kerülniük. A rektor ezzel arra utalt, hogy a magyar oktatók a magyar tagozat megalakulása mellett a gyakorlati képzés anyanyelven való oktatásának a biztosítását is kérik. Jelenleg ugyanis csak az elméleti képzés történik magyar nyelven. Az egyetem román vezetői szerint nem tudnák Romániában gyakorolni szakmájukat a magyar diákok, ha nem tanulnák meg a román szakkifejezéseket a gyakorlati képzésen. Ezzel szemben a magyar tanárok többször kifejtették, hogy ők maguk vállalják a román szakkifejezések megtanítását, és cáfolták, hogy a magyar hallgatóknak hátrányuk származna abból, ha teljes körű anyanyelvű oktatásban részesülnének. A rektor szerint a magyar diákok maguk sem akarnak csak magyar nyelven tanulni. Ez utóbbi állítását azonban cáfolja Szabó Béla dékánhelyettes. A felmérések nyomán egy kezén is meg tudná számolni, hány diák van, aki nem akarja a gyakorlati képzést is magyar nyelven tanulni.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
