Külön magyar tagozattal kezdte el hétfőn az új egyetemi tanévet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
Romániában több felsőoktatási intézményben is hétfőn rajtolt az új tanév, amelynek egyik újdonsága, hogy az idén hatályba lépett román oktatási törvény értelmében megalakulhatott az eddiginél nagyobb hatáskört élvező magyar tagozat mind a marosvásárhelyi, mind a kolozsvári egyetemen. Ez nem vált lehetővé egyelőre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol a román oktatók elutasították a magyar tagozat megalapítását.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen - amely korábban a Színházművészeti Egyetem nevet viselte, de időközben az intézmény bővítette oktatási kínálatát - az idén négyszázzal több diák kezdte el tanulmányait, mint tavaly.
A tanévnyitón beszédet mondott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki méltatta Béres András volt rektor munkáját. Mint mondta, a volt egyetemi vezetőnek is köszönhető, hogy a művészeti egyetemen a román és a magyar oktatók nem a konfrontációt, hanem az együttélést, az együttműködést választották utalva arra, hogy mostantól külön román és külön magyar tagozat működik az egyetemen.
Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes hétfőn elmondta: a mintegy 7 ezer diáknak magyar nyelven egyetemi oktatást biztosító intézményben összesen 18 magyar intézet/főtanszék alakult meg, amelyek egyenrangúak a román tagozaton működő intézetekkel. A rektorhelyettes áttörésnek nevezte ezt a rendszerváltás óta példátlan tagozati önállóságot, ami azonban új kihívások elé állítják a magyar oktatókat.
Magyari emlékeztetett arra, hogy a kolozsvári egyetem az elmúlt években "túlságosan szerteágazóan fejlődött", nagyon sok kis szak alakult, amelyek egy részének a fenntartása nehézséget okoz. Mint mondta, az új magyar intézeteknek - amelyek leképezik az általános felaprózottságot - be kell bizonyítaniuk majd gazdasági életképességüket a következő években.
A rektorhelyettes szerint a legújabb összesítés azt mutatja ki, hogy a magyar tagozaton tanító oktatók számaránya a teljes oktatói létszámot tekintve eléri a 30 százalékot. Ezt a számot jónak tartja, de nehézséget okoz, hogy vannak olyan szakok, ahol a magyar oktatók aránya 20 százalék alatt van, ugyanakkor másutt majdnem fele-fele arány is kialakult.
A kolozsvári egyetemen az idén kevesebb diák van a magyar tagozaton, mint tavaly, aminek több oka van. Egyrészt a román oktatási minisztérium az idén már nem bízta kizárólag az egyetemekre, hogy hány diákot vesznek fel, hanem felső határt szabott, másrészt több diák ideiglenesen félbeszakította tanulmányait azért, hogy dolgozhasson.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
