Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Külön magyar tagozattal kezdte el hétfőn az új egyetemi tanévet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
Romániában több felsőoktatási intézményben is hétfőn rajtolt az új tanév, amelynek egyik újdonsága, hogy az idén hatályba lépett román oktatási törvény értelmében megalakulhatott az eddiginél nagyobb hatáskört élvező magyar tagozat mind a marosvásárhelyi, mind a kolozsvári egyetemen. Ez nem vált lehetővé egyelőre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol a román oktatók elutasították a magyar tagozat megalapítását.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen - amely korábban a Színházművészeti Egyetem nevet viselte, de időközben az intézmény bővítette oktatási kínálatát - az idén négyszázzal több diák kezdte el tanulmányait, mint tavaly.
A tanévnyitón beszédet mondott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki méltatta Béres András volt rektor munkáját. Mint mondta, a volt egyetemi vezetőnek is köszönhető, hogy a művészeti egyetemen a román és a magyar oktatók nem a konfrontációt, hanem az együttélést, az együttműködést választották utalva arra, hogy mostantól külön román és külön magyar tagozat működik az egyetemen.

Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes hétfőn elmondta: a mintegy 7 ezer diáknak magyar nyelven egyetemi oktatást biztosító intézményben összesen 18 magyar intézet/főtanszék alakult meg, amelyek egyenrangúak a román tagozaton működő intézetekkel. A rektorhelyettes áttörésnek nevezte ezt a rendszerváltás óta példátlan tagozati önállóságot, ami azonban új kihívások elé állítják a magyar oktatókat.
Magyari emlékeztetett arra, hogy a kolozsvári egyetem az elmúlt években "túlságosan szerteágazóan fejlődött", nagyon sok kis szak alakult, amelyek egy részének a fenntartása nehézséget okoz. Mint mondta, az új magyar intézeteknek - amelyek leképezik az általános felaprózottságot - be kell bizonyítaniuk majd gazdasági életképességüket a következő években.
A rektorhelyettes szerint a legújabb összesítés azt mutatja ki, hogy a magyar tagozaton tanító oktatók számaránya a teljes oktatói létszámot tekintve eléri a 30 százalékot. Ezt a számot jónak tartja, de nehézséget okoz, hogy vannak olyan szakok, ahol a magyar oktatók aránya 20 százalék alatt van, ugyanakkor másutt majdnem fele-fele arány is kialakult.
A kolozsvári egyetemen az idén kevesebb diák van a magyar tagozaton, mint tavaly, aminek több oka van. Egyrészt a román oktatási minisztérium az idén már nem bízta kizárólag az egyetemekre, hogy hány diákot vesznek fel, hanem felső határt szabott, másrészt több diák ideiglenesen félbeszakította tanulmányait azért, hogy dolgozhasson.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).