Külön magyar tagozattal kezdte el hétfőn az új egyetemi tanévet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
Romániában több felsőoktatási intézményben is hétfőn rajtolt az új tanév, amelynek egyik újdonsága, hogy az idén hatályba lépett román oktatási törvény értelmében megalakulhatott az eddiginél nagyobb hatáskört élvező magyar tagozat mind a marosvásárhelyi, mind a kolozsvári egyetemen. Ez nem vált lehetővé egyelőre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol a román oktatók elutasították a magyar tagozat megalapítását.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen - amely korábban a Színházművészeti Egyetem nevet viselte, de időközben az intézmény bővítette oktatási kínálatát - az idén négyszázzal több diák kezdte el tanulmányait, mint tavaly. A tanévnyitón beszédet mondott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki méltatta Béres András volt rektor munkáját. Mint mondta, a volt egyetemi vezetőnek is köszönhető, hogy a művészeti egyetemen a román és a magyar oktatók nem a konfrontációt, hanem az együttélést, az együttműködést választották utalva arra, hogy mostantól külön román és külön magyar tagozat működik az egyetemen.
Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes hétfőn elmondta: a mintegy 7 ezer diáknak magyar nyelven egyetemi oktatást biztosító intézményben összesen 18 magyar intézet/főtanszék alakult meg, amelyek egyenrangúak a román tagozaton működő intézetekkel. A rektorhelyettes áttörésnek nevezte ezt a rendszerváltás óta példátlan tagozati önállóságot, ami azonban új kihívások elé állítják a magyar oktatókat.
Magyari emlékeztetett arra, hogy a kolozsvári egyetem az elmúlt években "túlságosan szerteágazóan fejlődött", nagyon sok kis szak alakult, amelyek egy részének a fenntartása nehézséget okoz. Mint mondta, az új magyar intézeteknek - amelyek leképezik az általános felaprózottságot - be kell bizonyítaniuk majd gazdasági életképességüket a következő években. A rektorhelyettes szerint a legújabb összesítés azt mutatja ki, hogy a magyar tagozaton tanító oktatók számaránya a teljes oktatói létszámot tekintve eléri a 30 százalékot. Ezt a számot jónak tartja, de nehézséget okoz, hogy vannak olyan szakok, ahol a magyar oktatók aránya 20 százalék alatt van, ugyanakkor másutt majdnem fele-fele arány is kialakult. A kolozsvári egyetemen az idén kevesebb diák van a magyar tagozaton, mint tavaly, aminek több oka van. Egyrészt a román oktatási minisztérium az idén már nem bízta kizárólag az egyetemekre, hogy hány diákot vesznek fel, hanem felső határt szabott, másrészt több diák ideiglenesen félbeszakította tanulmányait azért, hogy dolgozhasson.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
