A férfi menedzserek és cégvezetők átlagosan havi bruttó 700 ezer forintot keresnek, 33 százalékkal többet mint a bruttó 526 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkezői női vezetők - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu oldal legfrissebb felméréséből.
A szektorok közti összevetés szerint a telekommunikáció területén működő cégek vezetőinek havi jövedelme a legmagasabb: átlagosan bruttó 1 millió 168 ezer forint, de egymillió forint felett keresnek az információs technológiákkal foglalkozó cégek vezetői is, akik átlagosan havi bruttó 1 millió 21 ezer forintot vihetnek haza. A dobogó harmadik fokán a vegyipari cégek állnak, de az átlag már nem éri el az 1 millió forintot: bruttó 941 ezer forint itt az átlagjövedelem.
A gyógyszeripari cégek éppen hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról: a felmérés szerint a cégvezetők átlagbére ebben a szektorban bruttó 934 ezer forint. Az elektrotechnikai iparban átlagosan bruttó 781 ezer forint, ingatlanokkal foglalkozó cégeknél 774 ezer forint, az autóiparban bruttó 759 ezer forint a cégvezetők átlagos jövedelme.
A nagykereskedelemi tevékenységet folytató cégek első emberei átlagosan bruttó 725 ezer forintot, a szállítmányozás, logisztika területén 704 ezer forintot keresnek. A mezőgazdaságban 703 ezer forint a cégvezetők átlagjövedelme, a gépiparban 700 ezer forint.
A rangsor hátsóbb részében a kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői állnak, ők átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Az oktatási intézmények első számú vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket. A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi magántulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
