A férfi menedzserek és cégvezetők átlagosan havi bruttó 700 ezer forintot keresnek, 33 százalékkal többet mint a bruttó 526 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkezői női vezetők - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu oldal legfrissebb felméréséből.
A szektorok közti összevetés szerint a telekommunikáció területén működő cégek vezetőinek havi jövedelme a legmagasabb: átlagosan bruttó 1 millió 168 ezer forint, de egymillió forint felett keresnek az információs technológiákkal foglalkozó cégek vezetői is, akik átlagosan havi bruttó 1 millió 21 ezer forintot vihetnek haza. A dobogó harmadik fokán a vegyipari cégek állnak, de az átlag már nem éri el az 1 millió forintot: bruttó 941 ezer forint itt az átlagjövedelem.
A gyógyszeripari cégek éppen hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról: a felmérés szerint a cégvezetők átlagbére ebben a szektorban bruttó 934 ezer forint. Az elektrotechnikai iparban átlagosan bruttó 781 ezer forint, ingatlanokkal foglalkozó cégeknél 774 ezer forint, az autóiparban bruttó 759 ezer forint a cégvezetők átlagos jövedelme.
A nagykereskedelemi tevékenységet folytató cégek első emberei átlagosan bruttó 725 ezer forintot, a szállítmányozás, logisztika területén 704 ezer forintot keresnek. A mezőgazdaságban 703 ezer forint a cégvezetők átlagjövedelme, a gépiparban 700 ezer forint.
A rangsor hátsóbb részében a kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői állnak, ők átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Az oktatási intézmények első számú vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket. A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi magántulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.MTI
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
