A férfi menedzserek és cégvezetők átlagosan havi bruttó 700 ezer forintot keresnek, 33 százalékkal többet mint a bruttó 526 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkezői női vezetők - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu oldal legfrissebb felméréséből.
A szektorok közti összevetés szerint a telekommunikáció területén működő cégek vezetőinek havi jövedelme a legmagasabb: átlagosan bruttó 1 millió 168 ezer forint, de egymillió forint felett keresnek az információs technológiákkal foglalkozó cégek vezetői is, akik átlagosan havi bruttó 1 millió 21 ezer forintot vihetnek haza. A dobogó harmadik fokán a vegyipari cégek állnak, de az átlag már nem éri el az 1 millió forintot: bruttó 941 ezer forint itt az átlagjövedelem.
A gyógyszeripari cégek éppen hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról: a felmérés szerint a cégvezetők átlagbére ebben a szektorban bruttó 934 ezer forint. Az elektrotechnikai iparban átlagosan bruttó 781 ezer forint, ingatlanokkal foglalkozó cégeknél 774 ezer forint, az autóiparban bruttó 759 ezer forint a cégvezetők átlagos jövedelme.
A nagykereskedelemi tevékenységet folytató cégek első emberei átlagosan bruttó 725 ezer forintot, a szállítmányozás, logisztika területén 704 ezer forintot keresnek. A mezőgazdaságban 703 ezer forint a cégvezetők átlagjövedelme, a gépiparban 700 ezer forint.
A rangsor hátsóbb részében a kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői állnak, ők átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Az oktatási intézmények első számú vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket. A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi magántulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.MTI
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
