A férfi menedzserek és cégvezetők átlagosan havi bruttó 700 ezer forintot keresnek, 33 százalékkal többet mint a bruttó 526 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkezői női vezetők - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu oldal legfrissebb felméréséből.
A szektorok közti összevetés szerint a telekommunikáció területén működő cégek vezetőinek havi jövedelme a legmagasabb: átlagosan bruttó 1 millió 168 ezer forint, de egymillió forint felett keresnek az információs technológiákkal foglalkozó cégek vezetői is, akik átlagosan havi bruttó 1 millió 21 ezer forintot vihetnek haza. A dobogó harmadik fokán a vegyipari cégek állnak, de az átlag már nem éri el az 1 millió forintot: bruttó 941 ezer forint itt az átlagjövedelem.
A gyógyszeripari cégek éppen hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról: a felmérés szerint a cégvezetők átlagbére ebben a szektorban bruttó 934 ezer forint. Az elektrotechnikai iparban átlagosan bruttó 781 ezer forint, ingatlanokkal foglalkozó cégeknél 774 ezer forint, az autóiparban bruttó 759 ezer forint a cégvezetők átlagos jövedelme.
A nagykereskedelemi tevékenységet folytató cégek első emberei átlagosan bruttó 725 ezer forintot, a szállítmányozás, logisztika területén 704 ezer forintot keresnek. A mezőgazdaságban 703 ezer forint a cégvezetők átlagjövedelme, a gépiparban 700 ezer forint.
A rangsor hátsóbb részében a kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői állnak, ők átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Az oktatási intézmények első számú vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket. A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi magántulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
