„Itt járt a szír elektronikus hadsereg” – ezt az üzenetet lehetett olvasni a Harvard honlapján hétfő reggel. Az egyetemen még most is vizsgálják, kik és hogyan követték el a hekkertámadást.
A Harvard oldalán az üzenet mellett Bashar al-Asszad szír elnök fotója is megjelent, háttérben a szír zászlóval: a vezető katonai egyenruhát viselt a képen – adta hírül a BBC.
„A támadást igen gyakorlott személy vagy csoport végezte. Úgy tűnik, profikkal van dolgunk” – kommentálta az esetet a Harvard szóvivője, hozzátéve, hogy a honlapot helyreállították, azonban hétfőn órákon keresztül nem volt elérhető.
Az elkövetők minden jel szerint a szír elnök szimpatizánsai. „Azért törtük fel az oldalt, hogy terjeszthessük az üzenetünket” – írták a hekkerek. Az állítólagos szíriai cyberhadsereg tagjai - nem egészen hibátlan angolsággal megfogalmazott - üzenetükben terrorakcióval, bombatámadással fenyegetőztek, többek között az Egyesült Államok részvételét bírálták a Bashar al-Asszad elleni felkelésekben.
A Harvard szóvivője szerint egyre gyakoribbak az ehhez hasonló hekkertámadások. „Az elkövetők többnyire kormányzati és oktatási oldalakat törnek fel. Kivizsgáljuk az esetet, és a tapasztalatok alapján igyekszünk a jövőben elkerülni a hasonló támadásokat” – tette hozzá.
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
