Itt van a kormány terve: búcsút inthetnek a művészeti képzéseknek a felvételizők

Négyféle különböző számsor, négyféle ütemterv kering a felsőoktatási vezetők között arról, hogy milyen felvételi keretszámokkal tervezhetnek a következő években az intézmények. A kiszivárgott tervek csak a szereplők kedélyét borzolják, miközben hivatalos változat még jó darabig nem lesz - írja a hvg.hu.

  • Eduline

Kétféle verzióban küldte meg az egyetemeknek a felsőoktatási létszámkeretre vonatkozó javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A különbség lényegében annyi, hogy ugyanazt a közel tízszázalékos létszámkeret-szűkítést, illetve a finanszírozás tartalmi súlypontjainak a radikális megváltoztatását kettő vagy három év alatt vezénylik le. Hogyan változtatna a felvételi szabályain a kormány? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A bölcsész- és a művészeti szakok, a jogi és a gazdasági képzések a legnagyobb vesztesek
Túry Gergely

A változtatás alapelvei a Széll Kálmán-terv, a modell sarokkövei pedig későbbi sajtóhírek alapján már részben ismertté váltak. A műszaki, természettudományi és informatikai keretszámok kettő vagy három év alatt megduplázódnának, az állami oktatás-, orvosi és egészségügyi képzések keretszámai szinten maradnának, minden egyéb terület keretszáma pedig három év alatt kilencven százalékkal csökkenne. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatod el.

eduline

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.