Közigazgatási bírósághoz is kész fordulni Kincses Előd, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) jelenlegi chartájának diszkriminatív és törvénytelen passzusainak a korrigálását követeli - ezt a marosvásárhelyi ügyvéd maga erősítette meg kedden.
Kincses a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület megbízásából közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Az egyetem román többségű szenátusához és az oktatásügyi minisztériumhoz egyaránt panasszal fordult, de ezt Kincses csak az első lépésnek tekinti.
Jelezte: ha harminc napon belül nem érkezik válasz, a következő lépésben az egyetem etikai és közképviseleti tanácsához fordul. Ha itt sem sikerül elérni a magyar intézet létrehozását, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot. Kincses kizártnak tartja azonban, hogy helyben korrigálják a hibákat. Ezt azzal indokolta, hogy a szenátus román többsége "nem magyarbarátságáról nevezetes". Emlékeztetett: annak idején egyetemi tanárok is alapító tagjai voltak a Vatra Romaneasca elnevezésű román nacionalista szervezetnek. Ők mind a mai napig "retrográd, magyarellenes ideológiák foglyai" - mondta Kincses.
Magyari Tivadar, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási főtitkárhelyettese már egy héttel ezelőtt felhívta közleményében a figyelmet arra, hogy a MOGYE vezetősége továbbra is elzárkózik az új román oktatási törvény alkalmazása elől, és továbbra sem teszi lehetővé a magyar tagozat megalapítását.
A jogszabály 135. cikkelye egyebek között kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken - így a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben is - önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, így a román mellett magyar tagozatnak is. Ennek ellenére a marosvásárhelyi egyetem román többségű szenátusa elutasította a magyar tagozat létrehozását a nyár elején elfogadott egyetemi chartájában. Kincses Előd is ugyanerre a cikkelyre hivatkozik, akárcsak a román alkotmánynak a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó szakaszára. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke a Sapientia egyetem tanévnyitóján ugyancsak kitért a MOGYE magyar tagozatának önállósodási törekvéseire, amely az egyetemi szenátus diszkriminatív intézkedései miatt elakadt. Leszögezte: nemzeti összefogásra van szükség ahhoz is, hogy ez a kérdés megoldódjék. Az aradi vértanúkra való megemlékezés napján a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért fog tüntetni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette ki Jakab István, a szervezet Maros megyei elnöke. Közölte: az SZNT akár súlyos pénzbírság ellenében is megtartja a tiltakozást október 6-án, így abban az esetben is sor kerül a tüntetésre, ha a város polgármesteri hivatala nem engedélyezi azt.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
