"Szomorú feháborodás" a marosvásárhelyi egyetemen

Nyilatkozatban tiltakozik a Erdélyi Családszervezetek Szövetsége az ellen, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elmúlt hétvégén nyugdíjaztak kilenc magyar oktatót.

  • Eduline

A szervezet „szomorú felháborodással vette tudomásul” a tanárok leépítését, „akik nélkül elsorvad a magyar orvos- és gyógyszerészképzés Erdélyben”.

A Marosvásárhelyen kiadott nyilatkozat megfogalmazói, Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, valamint Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége alelnöke a két szervezet nevében felszólítják a román kormányt és a kabinet RMDSZ-es tagjait, hogy „határozott fellépéssel helyeztessék vissza a magyar oktatókat helyükre, mert annak ellenére, hogy az egyetem diákjainak fele magyar, a tanároknak csak elenyésző hányada magyar nemzetiségű”.

A marosvásárhelyi orvosi egyetem - nyugdíjazták a magyar oktatókat

A nyilatkozat megfogalmazói úgy vélik, hogy az egyetem nyugdíjazásokról döntő - román többségű - szenátusa megakadályozza „a román tanügyi törvény betartását, amely szerint a marosvásárhelyi orvosi, valamint gyógyszerészeti egyetemen önálló magyar főtanszékeket, karokat kell (törvény szerint) létrehozni”.

Ezért arra szólítják fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy lépjen ki a román kormánykoalícióból, ha „képtelen a magyar orvosképzést megmentő politikai döntést kicsikarni, képtelen megvédeni az elsorvadástól az 1945-ben magyar egyetemként elindított romániai magyar orvos- és gyógyszerészképző felsőoktatást.”

MTI

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.