A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa a hétvégén arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral - írta a Krónika című kolozsvári napilap hétfőn.
A Krónika értékelése szerint magyarellenes döntést hozott a MOGYE román többségű szenátusa, mivel a tavasszal nyugdíjba küldött, és nyugdíjas óraadóként mostanáig továbbfoglalkoztatott 15 egyetemi oktató közül kilenc magyar nemzetiségű. Az, hogy a szerződéseket a hétvégén nem hosszabbították meg, a lap szerint jelentősen megnehezíti majd a magyar tagozat működését. Amíg az egyetem diákságának nagyjából fele magyar nemzetiségű, a magyar nemzetiségű tanárok aránya egyharmad alá csökkent.
Az egyik érintett, Kincses Ajtay Mária, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) alelnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a MOGYE szenátusának döntése "a magyar tagozat teljes elsorvasztását célozza". Állandó a feszültség a marosvásárhelyi egyetemen - a tiltakozásokról szóló cikkünket itt olvashatod el.
Az RMOGYKE aktivistái az egyetem magyar intézeteinek létrehozása érdekében hetek óta tiltakoznak Marosvásárhely főterén. A hétvégi szenátusi döntés miatt pedig újabb demonstrációra készülnek. Ezúttal az egyetem épülete előtt, hangosbemondóval készülnek fejezeteket felolvasni a román oktatási törvényből.
Korábban az váltott ki tiltakozást, hogy - az új román oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére - az intézmény szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak. Milyen besorolást kapott a marosvásárhelyi orvosi egyetem a romániai egyetemek legfrissebb rangsorában? Összefoglalónkat itt olvashatod el.MTI
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
