Kiút a diplomaadóból: miért nem életképes a kormány ötlete?

"A kormány azon gondolkozik, hogy extra adót vessenek ki a diplomásokra. Nem arról van szó, amit Hoffmann Rózsa vetett fel, miszerint a most képzésben részesülőkkel irassanak alá egy szerződést, hogy amennyiben elhagyják az országot a diplomaszerzés után, akkor fizessék vissza a képzésük árát. Hanem arról, hogy a diplomások, a már diplomával rendelkezők új adóformával támogassák a felsőoktatási képzést. Vagyis, hogy a diplomások egy különadó formájában finanszírozzák az oktatást" - olvasható az Énvezettem? blogon.

  • Eduline

"Az ötlet több dolog miatt sem jó ötlet. Először is a diplomások nagy átlagban már most is többet adóznak, mint a diplomával nem rendelkezők. Hiszen, megint átlagosan, magasabb fizetést kapnak, ami után még az egy kulcsos adóval is többet fognak adózni, mint a kevesebbet keresők" - a teljes bejegyzést az Énvezettem? blogon olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.