Szabadulása után két és fél millió forint értékben rendelt műszaki cikkeket az interneten a Pécsi Tudományegyetem (PTE) költségére az intézmény vesztegetéssel gyanúsított volt gazdasági főigazgatója.
Bódis József, a PTE rektora csütörtökön a megrendelés tényét megerősítette, több részletet azonban nem közölt. Annyit jegyzett meg, hogy az esetet jelentették a rendőrségnek, és belső vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Az MTI úgy értesült, hogy I. Gábor a megrendeléseket még egyetemi vezetőként kapott VIP-kártyájának birtokában bonyolította le. Erre azért nyílt lehetősége, mert bár a gyanúsításával összefüggésben korábban visszavonták főigazgatói megbízatását, e jogosultságát nem szüntették meg. A volt főigazgató végül csak 83 ezer forint értékben tudott vásárolni, a Magyar Államkincstárnál ugyanis időben leállították, illetve visszamondták a megrendeléseket. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly április óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Több mint húsz ember ellen indult eljárás.
Az ügyben I. Gábor mellett érintett lett az egyetem informatikai igazgatója, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója és a PTE három, informatikai termékekkel, irodaszerekkel foglalkozó beszállító cégének több képviselője is.
Az NNI titkos információszerzésen is alapuló feltételezései szerint az egyetemi alkalmazottak - különböző beszerzések során - pénzért jogtalan előnyhöz juttatták a három vállalkozást. Az ügyben tizenegyen kerültek előzetes letartóztatásba, de ma már senki sincs ezen intézkedés hatálya alatt. Utoljára a gazdasági főigazgató szabadult, az idén júliusban 30 millió forint óvadék ellenében a házi őrizetét rendelte el a Pécsi Ítélőtábla. A Pécsi Városi Bíróság augusztusban ezt is megszüntette, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. I. Gábor augusztus 29-én, meglévő közalkalmazotti jogviszonyából adódóan, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének eleget téve jelentkezett munkáltatójánál, és írásban is bejelentette: táppénzes állományban van, ezt a munkáltató tudomásul vette.MTI
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
