Már nyolc napja tüntet néhány romániai magyar fiatal azért, hogy magyar intézetek is alakulhassanak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) - írta a Krónika című kolozsvári napilap szerdai számában.
A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) képviselői - nagyjából tizenöten - kettesével sétálnak Marosvásárhely főbb utcáin, fehér orvosi köpenyben, narancssárga esernyővel, figyelemfelkeltő feliratokat viselve.
"Ha kell, a román nemzeti ünnepen (december 1-jén) is itt leszünk a város főterén, és kettesével sétálva tiltakozunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar diákokat és tanárokat érő etnikai diszkrimináció ellen" – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián az RMOGYKE ügyvezetője. "Magyar intézeteket akarunk a MOGYE-n!", "Az egyetemi autonómia nevében nem sérthetők meg az ország többi törvényei", "A tanügyi törvényt nem vitatjuk, hanem végrehajtjuk", "Egyenlőséget a MOGYE-n" – ilyen és ehhez hasonló feliratokat viselnek a sétálva tiltakozók.
A civil szervezet azért választotta a tiltakozás ezen formáját, mert a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal előbb betiltotta a MOGYE főtéri körmenetét, majd a tájékoztató sátor felállítását is megakadályozta.
A tiltakozó akciót az váltotta ki, hogy az egyetemen az új román oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére az intézmény román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
