Érdekes kérdésekkel bombázzák a beiratkozókat a brit városi könyvtárak– írja a Telegraph. Az űrlapokon többek között rákérdeznek, hogy skizofrén, AIDS-es, rákos-e a kölcsönző, volt-e nemi átalakító műtéte, milyen a szexuális beállítottsága, és vallásos-e.
A könyvtárak vezetői szerint azért kell feltenniük ezeket a kérdéseket, hogy jobban megismerjék a látogatókat, és biztosítani tudják, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés a betegségei vagy a vallása miatt. A beiratkozási lapok nyilvánosságra kerülése után azonban többen éles hangú kritikát fogalmaztak meg arra hivatkozva, hogy teljesen fölöslegesek az ehhez hasonló felmérések, az egyébként is rossz anyagi helyzetben lévő könyvtárak ezzel csak tovább szórják az adófizetők pénzét.
Míg tart a vita,
a Telegraph újságírója összegyűjtötte
a legérdekesebb kérdéseket a beiratkozási lapokról. Az észak-londoni Islingtonban például olyan betegségekre kérdeznek rá a beiratkozási lapon, mint az AIDS, a rák vagy a cukorbetegség, illetve arról is érdeklődnek, hogy roma származású-e vagy homoszexuális-e a jövendőbeli ügyfél. Ezek mellett a vallással, illetve különböző testi fogyatékosságokkal kapcsolatos kérdések is szerepelnek a lapon.
Egy másik londoni kerületben „becsúszott” a „megváltozott-e születése óta a neme?” kérdés is, egy észak-londoni kerületben pedig arról faggatják a beiratkozókat, hogy voltak-e valaha depressziósak, illetve állapítottak-e meg náluk skizofréniát.
Szakemberek szerint az ehhez hasonló kérdésekkel csak elriasztják a potenciális olvasókat a könyvtárak, holott azok pont azzal védekeznek, hogy a jobb kiszolgálás miatt van szükség a kérdésekre. „A könyvtáraknak az lenne a feladatuk, hogy nyitott intézményként bárki rendelkezésére álljanak, és nem különböző adatok alapján kategorizálják az olvasókat”- mondta Anastasia de Waal oktatáspolitikai szakértő a lapnak.
„Alapvető üzleti érdekünk, hogy megismerjük jövendőbeli olvasóinkat, nem bizalmas információkra vagyunk kiváncsiak, hanem egyszerű ügyféladatokra” – védekezett az egyik érintett kerület tanácsosa, hozzátéve, hogy a kérdésekre nem kötelező válaszolni.
A briteknél egyébként nem ritka, hogy ilyen kérdésekkel bombázzák a jelentkezőket, a felsőoktatási beiratkozó lapon szintén rákérdeznek a vallásra, illetve az etnikai és nemi hovatartozásra. Ezekre a kérdésekre soha nem kötelező válaszolni, ennek ellenére sokan megteszik, mert a későbbiekben ezek alapján kapnak például programajánlókat vagy jogsegély-szolgálatatást az intézményektől.
eduline
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
