Botrányt okozott a 2011-es hallgatói elégedettségi vizsgálat a manchesteri egyetemen, miután kiderült, hogy az egyik oktató azt mondta a diákoknak: ha nem adnak magas pontszámot az intézménynek, nehezebben tudnak majd elhelyezkedni.
Leif Jerram, a történelemtanszék oktatója a 2010/2011-es év első szemesztérben küldött hallgatóinak levelet arról, hogyan “érdemes” pontozni az intézményt. Nagy-Britanniában 2005 óta minden évben több mint 350 ezer egyetemistát kérdeznek meg arról, mennyire elégedettek az oktatás színvonalával, a tanárok munkájával és az intézmények szolgáltatásaival. A kutatók a válaszokból egy listát is összeállítanak: a rangsor élén állni megfizethetetlen reklám, az utolsó helyeken szereplő egyetemek vezetői azonban joggal tartanak attól, hogy a következő tanévben kevesebb diák jelentkezik majd a képzéseikre.
Jerram valószínűleg ugyanettől félt, amikor azt “tanácsolta” tanítványainak, hogy mindenképpen adjanak jó minősítést az intézménynek és az oktatóknak, különben rossz helyen végeznek a listán, így a diplomájuk is kevesebbet ér majd. Egyébként az előző évben a manchesteri egyetem történelemtanszéke kapta a negyedik legrosszabb minősítést az országban.
Elégedettek és elégedetlenek: a lista
2011-ben a legjobb eredményt Nagy-Britanniában a brightoni és a sussexi orvosi egyetem érte el 95 százalékos elégedettségi rátával, a Cambridge pedig megelőzte az Oxfordot. Az eredményeket egyébként furcsa időpontban, a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt egy nappal hozták nyilvánosságra.
„Vannak olyan területek – ilyen például a tanári visszajelzés –, amelyen sok egyetemnek javítania kell” – nyilatkozta a Telegraphnak David Willetts, felsőoktatásért felelős tárcavezető. A politikus nem véletlenül emelte ki a tanár-diák viszonyt, a hallgatók többsége ugyanis ezt a területet tartja a leggyengébb pontnak.
„A diákok elégedettségi rátája lassú emelkedést mutat. Félő azonban, hogy a felsőoktatást érintő megszorítások miatt az oktatók még jobban le lesznek terhelve, márpedig a hallgatók és családjuk a magas tandíjért cserébe minőségi oktatást várnak. Ha azt akarjuk, hogy a diákok elégedettek legyenek, meg kell adni az ehhez szükséges forrásokat az egyetemi tanároknak” – mondta Sally Hunt, az egyik brit diákszervezet vezetője. Milyen tandíjra számíthatnak a következő tanévtől brit egyetemisták? Összefoglalónkat itt olvashatod el.eduline
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
