Botrányt okozott a 2011-es hallgatói elégedettségi vizsgálat a manchesteri egyetemen, miután kiderült, hogy az egyik oktató azt mondta a diákoknak: ha nem adnak magas pontszámot az intézménynek, nehezebben tudnak majd elhelyezkedni.
Leif Jerram, a történelemtanszék oktatója a 2010/2011-es év első szemesztérben küldött hallgatóinak levelet arról, hogyan “érdemes” pontozni az intézményt. Nagy-Britanniában 2005 óta minden évben több mint 350 ezer egyetemistát kérdeznek meg arról, mennyire elégedettek az oktatás színvonalával, a tanárok munkájával és az intézmények szolgáltatásaival. A kutatók a válaszokból egy listát is összeállítanak: a rangsor élén állni megfizethetetlen reklám, az utolsó helyeken szereplő egyetemek vezetői azonban joggal tartanak attól, hogy a következő tanévben kevesebb diák jelentkezik majd a képzéseikre.
Jerram valószínűleg ugyanettől félt, amikor azt “tanácsolta” tanítványainak, hogy mindenképpen adjanak jó minősítést az intézménynek és az oktatóknak, különben rossz helyen végeznek a listán, így a diplomájuk is kevesebbet ér majd. Egyébként az előző évben a manchesteri egyetem történelemtanszéke kapta a negyedik legrosszabb minősítést az országban.
Elégedettek és elégedetlenek: a lista
2011-ben a legjobb eredményt Nagy-Britanniában a brightoni és a sussexi orvosi egyetem érte el 95 százalékos elégedettségi rátával, a Cambridge pedig megelőzte az Oxfordot. Az eredményeket egyébként furcsa időpontban, a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt egy nappal hozták nyilvánosságra.
„Vannak olyan területek – ilyen például a tanári visszajelzés –, amelyen sok egyetemnek javítania kell” – nyilatkozta a Telegraphnak David Willetts, felsőoktatásért felelős tárcavezető. A politikus nem véletlenül emelte ki a tanár-diák viszonyt, a hallgatók többsége ugyanis ezt a területet tartja a leggyengébb pontnak.
„A diákok elégedettségi rátája lassú emelkedést mutat. Félő azonban, hogy a felsőoktatást érintő megszorítások miatt az oktatók még jobban le lesznek terhelve, márpedig a hallgatók és családjuk a magas tandíjért cserébe minőségi oktatást várnak. Ha azt akarjuk, hogy a diákok elégedettek legyenek, meg kell adni az ehhez szükséges forrásokat az egyetemi tanároknak” – mondta Sally Hunt, az egyik brit diákszervezet vezetője. Milyen tandíjra számíthatnak a következő tanévtől brit egyetemisták? Összefoglalónkat itt olvashatod el.eduline
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
