Botrányt okozott a 2011-es hallgatói elégedettségi vizsgálat a manchesteri egyetemen, miután kiderült, hogy az egyik oktató azt mondta a diákoknak: ha nem adnak magas pontszámot az intézménynek, nehezebben tudnak majd elhelyezkedni.
Leif Jerram, a történelemtanszék oktatója a 2010/2011-es év első szemesztérben küldött hallgatóinak levelet arról, hogyan “érdemes” pontozni az intézményt. Nagy-Britanniában 2005 óta minden évben több mint 350 ezer egyetemistát kérdeznek meg arról, mennyire elégedettek az oktatás színvonalával, a tanárok munkájával és az intézmények szolgáltatásaival. A kutatók a válaszokból egy listát is összeállítanak: a rangsor élén állni megfizethetetlen reklám, az utolsó helyeken szereplő egyetemek vezetői azonban joggal tartanak attól, hogy a következő tanévben kevesebb diák jelentkezik majd a képzéseikre.
Jerram valószínűleg ugyanettől félt, amikor azt “tanácsolta” tanítványainak, hogy mindenképpen adjanak jó minősítést az intézménynek és az oktatóknak, különben rossz helyen végeznek a listán, így a diplomájuk is kevesebbet ér majd. Egyébként az előző évben a manchesteri egyetem történelemtanszéke kapta a negyedik legrosszabb minősítést az országban.
Elégedettek és elégedetlenek: a lista
2011-ben a legjobb eredményt Nagy-Britanniában a brightoni és a sussexi orvosi egyetem érte el 95 százalékos elégedettségi rátával, a Cambridge pedig megelőzte az Oxfordot. Az eredményeket egyébként furcsa időpontban, a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt egy nappal hozták nyilvánosságra.
„Vannak olyan területek – ilyen például a tanári visszajelzés –, amelyen sok egyetemnek javítania kell” – nyilatkozta a Telegraphnak David Willetts, felsőoktatásért felelős tárcavezető. A politikus nem véletlenül emelte ki a tanár-diák viszonyt, a hallgatók többsége ugyanis ezt a területet tartja a leggyengébb pontnak.
„A diákok elégedettségi rátája lassú emelkedést mutat. Félő azonban, hogy a felsőoktatást érintő megszorítások miatt az oktatók még jobban le lesznek terhelve, márpedig a hallgatók és családjuk a magas tandíjért cserébe minőségi oktatást várnak. Ha azt akarjuk, hogy a diákok elégedettek legyenek, meg kell adni az ehhez szükséges forrásokat az egyetemi tanároknak” – mondta Sally Hunt, az egyik brit diákszervezet vezetője. Milyen tandíjra számíthatnak a következő tanévtől brit egyetemisták? Összefoglalónkat itt olvashatod el.eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
