Botrányt okozott a 2011-es hallgatói elégedettségi vizsgálat a manchesteri egyetemen, miután kiderült, hogy az egyik oktató azt mondta a diákoknak: ha nem adnak magas pontszámot az intézménynek, nehezebben tudnak majd elhelyezkedni.
Leif Jerram, a történelemtanszék oktatója a 2010/2011-es év első szemesztérben küldött hallgatóinak levelet arról, hogyan “érdemes” pontozni az intézményt. Nagy-Britanniában 2005 óta minden évben több mint 350 ezer egyetemistát kérdeznek meg arról, mennyire elégedettek az oktatás színvonalával, a tanárok munkájával és az intézmények szolgáltatásaival. A kutatók a válaszokból egy listát is összeállítanak: a rangsor élén állni megfizethetetlen reklám, az utolsó helyeken szereplő egyetemek vezetői azonban joggal tartanak attól, hogy a következő tanévben kevesebb diák jelentkezik majd a képzéseikre.
Jerram valószínűleg ugyanettől félt, amikor azt “tanácsolta” tanítványainak, hogy mindenképpen adjanak jó minősítést az intézménynek és az oktatóknak, különben rossz helyen végeznek a listán, így a diplomájuk is kevesebbet ér majd. Egyébként az előző évben a manchesteri egyetem történelemtanszéke kapta a negyedik legrosszabb minősítést az országban.
Elégedettek és elégedetlenek: a lista2011-ben a legjobb eredményt Nagy-Britanniában a brightoni és a sussexi orvosi egyetem érte el 95 százalékos elégedettségi rátával, a Cambridge pedig megelőzte az Oxfordot. Az eredményeket egyébként furcsa időpontban, a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt egy nappal hozták nyilvánosságra.
„Vannak olyan területek – ilyen például a tanári visszajelzés –, amelyen sok egyetemnek javítania kell” – nyilatkozta a Telegraphnak David Willetts, felsőoktatásért felelős tárcavezető. A politikus nem véletlenül emelte ki a tanár-diák viszonyt, a hallgatók többsége ugyanis ezt a területet tartja a leggyengébb pontnak.„A diákok elégedettségi rátája lassú emelkedést mutat. Félő azonban, hogy a felsőoktatást érintő megszorítások miatt az oktatók még jobban le lesznek terhelve, márpedig a hallgatók és családjuk a magas tandíjért cserébe minőségi oktatást várnak. Ha azt akarjuk, hogy a diákok elégedettek legyenek, meg kell adni az ehhez szükséges forrásokat az egyetemi tanároknak” – mondta Sally Hunt, az egyik brit diákszervezet vezetője. Milyen tandíjra számíthatnak a következő tanévtől brit egyetemisták? Összefoglalónkat itt olvashatod el.eduline
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
