A harmadik helyet szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csapata az Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén, amelyet Bulgáriában rendeztek meg.
A bulgáriai Blagoevgrad városa adott otthont az évről évre egyre kiélezettebb versenynek, amelyen idén 77 egyetem 305 diákja vett részt - mondta Pach Péter Pál, a csapat kísérője.
Az összesített csapatversenyben a krakkói Jagelló Egyetem lett az első, a kijevi Tarasz Sevcsenko pedig a második helyezett. Egyéniben a 305 résztvevő közül Lovász László Miklós lett a verseny második legjobbja, egy lengyel egyetemista előzte meg őt. Ők ketten és az utánuk végzett három másik versenyző "kiemelt első díjat" kapott. Korándi Dániel, Nagy Dániel és Tomon István "első díjasok" lettek, Nagy Csaba pedig az 59. helyével "második díjat" nyert. Az ELTE hallgatói maguk mögé utasították a moszkvai Lomonoszov Egyetem és az amerikai Princeton diákjait is. A csapattagok kiválasztását és felkészítését Keleti Tamás és Kós Géza végezte.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
