Izraeli egyetemeken és nyelviskolákban is tanulhatnak a magyar diákok

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Daniel Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes írta alá a magyar kormány Izraellel kötött, oktatási és tudományos életet érintő együttműködési megállapodását.

  • Edupress

Különböző csereprogramok 1990 óta teszik lehetővé a diákok és tanárok, kutatók együttműködését. A programoknak köszönhetően mindkét államban jelentős számú cserediák tanul, Magyarországon évente körülbelül ezren. 

A 2014-ig hatályos megállapodás kiterjed a köz- és felsőoktatásra, valamint a nemzetközi szervezetek, így például az UNESCO, az Európai Unió, valamint az Európa Tanács oktatási programjaiban való együttműködésre.

Izrael évente egy akadémiai évre és az Ulpan Nyelviskola nyári kurzusaira biztosít ösztöndíjakat a magyar köz-, és felsőoktatásban tanuló diákok, oktatók, kutatók részére. Az ösztöndíjakkal kapcsolatos további tudnivalók a www.scholarship.hu, illetve a www.mfa.gov.il honlapon találhatók meg.

edupress

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.