„Én büszke vagyok erre a programra, a felsőoktatási ppp-s beruházások 2003-ban kezdődtek el és 2010-ig tartottak. Ez a magyar felsőoktatásnak a legintenzívebb és legsikeresebb infrastrukturális fejlesztése volt. Egy olyan időszakban kellett végigvinni ezt a programot, amikor nyilvánvaló volt, hogy semmilyen más forrás nem fog rendelkezésre állni. Mert a szocialisták 100 napos programja – amit a Fidesz is megszavazott - nyomán megszűnt minden szabad fejlesztési forrás” – mondta Magyar Bálint a Klubrádiónak.
Magyar Bálint szerint a ppp-szerződések semmilyen kárt nem okoztak az országnak
Hernádi Levente
A volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatási ppp-program során 54 beruházás valósult meg, ezek nagy része kollégiumépítés és -felújítás volt. „Addig 40 ezer férőhelyes kollégium volt Magyarországon, változatlanul ugyanannyi, mint 15-20 évvel korábban, amikor még negyede volt a hallgatói létszám, és felújítások sem történtek. Ebből végül 17 ezer kollégiumi férőhelyet újítottunk fel, és mintegy 8500 férőhelyet létesítettünk. Az összeg másik részéből pedig új oktatási épületek, kutatóhelyek, könyvtárak épültek” – tette hozzá.
Magyar Bálint hangsúlyozta, a felsőoktatási ppp-s beruházások kimutathatóan nem növelték a költségvetés terheit. A Magyar Nemzet szerint négyszázmilliárd forintot spórolhat a kormány, ha megszünteti a ppp- – azaz magántőkét bevonó – szerződéseket.
Magyar Bálinttal készített korábbi interjúnkat itt olvashatod el.A szaktárca szeptemberben egyezségre juthat valamennyi magánbefektetővel, majd arra keresnek választ, hogy az állami vagyon elherdálásáért kit terhel büntetőjogi felelősség. A szálak – a lap szerint – Magyar Bálint oktatási minisztériumához, Gyurcsány Ferenc volt üzlettársához és a honvédelmi tárca korrupciós ügyeiből ismert egyik céghez vezetnek.
eduline
