"Nagy baj egy országra nézve, ha első számú vezetője pszichésen, lelkében olyan típusú ember, aki képtelen elviselni, hogy bárki más rajta kívül vagy az ő támogatóin kívül érdemlegeset, pozitívat tud csinálni" - reagált Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Magyar Nemzet állításaira a Klubrádióban, miszerint a felsőoktatási ppp-szerződések eladósították az országot, ezért a volt tárcavezetőt is felelősség terheli.
„Én büszke vagyok erre a programra, a felsőoktatási ppp-s beruházások 2003-ban kezdődtek el és 2010-ig tartottak. Ez a magyar felsőoktatásnak a legintenzívebb és legsikeresebb infrastrukturális fejlesztése volt. Egy olyan időszakban kellett végigvinni ezt a programot, amikor nyilvánvaló volt, hogy semmilyen más forrás nem fog rendelkezésre állni. Mert a szocialisták 100 napos programja – amit a Fidesz is megszavazott - nyomán megszűnt minden szabad fejlesztési forrás” – mondta Magyar Bálint a Klubrádiónak.
A volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatási ppp-program során 54 beruházás valósult meg, ezek nagy része kollégiumépítés és -felújítás volt. „Addig 40 ezer férőhelyes kollégium volt Magyarországon, változatlanul ugyanannyi, mint 15-20 évvel korábban, amikor még negyede volt a hallgatói létszám, és felújítások sem történtek. Ebből végül 17 ezer kollégiumi férőhelyet újítottunk fel, és mintegy 8500 férőhelyet létesítettünk. Az összeg másik részéből pedig új oktatási épületek, kutatóhelyek, könyvtárak épültek” – tette hozzá.
Magyar Bálint hangsúlyozta, a felsőoktatási ppp-s beruházások kimutathatóan nem növelték a költségvetés terheit. A Magyar Nemzet szerint négyszázmilliárd forintot spórolhat a kormány, ha megszünteti a ppp- – azaz magántőkét bevonó – szerződéseket.
Magyar Bálinttal készített korábbi interjúnkat itt olvashatod el.
A szaktárca szeptemberben egyezségre juthat valamennyi magánbefektetővel, majd arra keresnek választ, hogy az állami vagyon elherdálásáért kit terhel büntetőjogi felelősség. A szálak – a lap szerint – Magyar Bálint oktatási minisztériumához, Gyurcsány Ferenc volt üzlettársához és a honvédelmi tárca korrupciós ügyeiből ismert egyik céghez vezetnek.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
