"Nagy baj egy országra nézve, ha első számú vezetője pszichésen, lelkében olyan típusú ember, aki képtelen elviselni, hogy bárki más rajta kívül vagy az ő támogatóin kívül érdemlegeset, pozitívat tud csinálni" - reagált Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Magyar Nemzet állításaira a Klubrádióban, miszerint a felsőoktatási ppp-szerződések eladósították az országot, ezért a volt tárcavezetőt is felelősség terheli.
„Én büszke vagyok erre a programra, a felsőoktatási ppp-s beruházások 2003-ban kezdődtek el és 2010-ig tartottak. Ez a magyar felsőoktatásnak a legintenzívebb és legsikeresebb infrastrukturális fejlesztése volt. Egy olyan időszakban kellett végigvinni ezt a programot, amikor nyilvánvaló volt, hogy semmilyen más forrás nem fog rendelkezésre állni. Mert a szocialisták 100 napos programja – amit a Fidesz is megszavazott - nyomán megszűnt minden szabad fejlesztési forrás” – mondta Magyar Bálint a Klubrádiónak.
A volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatási ppp-program során 54 beruházás valósult meg, ezek nagy része kollégiumépítés és -felújítás volt. „Addig 40 ezer férőhelyes kollégium volt Magyarországon, változatlanul ugyanannyi, mint 15-20 évvel korábban, amikor még negyede volt a hallgatói létszám, és felújítások sem történtek. Ebből végül 17 ezer kollégiumi férőhelyet újítottunk fel, és mintegy 8500 férőhelyet létesítettünk. Az összeg másik részéből pedig új oktatási épületek, kutatóhelyek, könyvtárak épültek” – tette hozzá.
Magyar Bálint hangsúlyozta, a felsőoktatási ppp-s beruházások kimutathatóan nem növelték a költségvetés terheit. A Magyar Nemzet szerint négyszázmilliárd forintot spórolhat a kormány, ha megszünteti a ppp- – azaz magántőkét bevonó – szerződéseket. Magyar Bálinttal készített korábbi interjúnkat itt olvashatod el.A szaktárca szeptemberben egyezségre juthat valamennyi magánbefektetővel, majd arra keresnek választ, hogy az állami vagyon elherdálásáért kit terhel büntetőjogi felelősség. A szálak – a lap szerint – Magyar Bálint oktatási minisztériumához, Gyurcsány Ferenc volt üzlettársához és a honvédelmi tárca korrupciós ügyeiből ismert egyik céghez vezetnek.
edulineMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
