Eddig már több mint harmincezer magyar egyetemista és főiskolás használta ki az EU Erasmus programjának előnyeit - közölte Tempus Közalapítvány a Világgazdasággal.
Magyarország 1997-ben csatlakozott a programhoz, s aktivitásának növekedése évről évre meghaladta az európai átlagot. A 2009/2010-es tanévben például 48 hazai felsőoktatási intézményből mintegy 3 400 hallgató töltött el egy-két szemesztert külföldi egyetemen, és több mint hétszázan valamely európai vállalatnál vehettek részt szakmai gyakorlaton.
Bokodi Szabolcs, a programot menedzselő közalapítvány munkatársa szerint a külföldön megszerzett szakmai gyakorlat a hallgatók számára kitűnő átmenetet jelenthet a munka világába, és a fiatalok számára lerövidülhet a munkakeresés ideje.
Mint mondta, sokakat már kintlétük alatt álláslehetőség várja itthon, vagy éppen a gyakorlati helyüknek és teljesítményüknek köszönhetően tudnak elhelyezkedni a cég itteni leányvállalatánál. A fogadó országok közül Német-, Olasz-, és Franciaország vonzotta a legtöbb hallgatót.
MTU
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
