Nagy-Britanniában eddig sem számított olcsó mulatságnak egyetemre menni, de a tandíjak jövő évtől tervezett emelése katasztrofális hatással lehet a felsőoktatási jelentkezésekre. A felvételizők számának visszaesésétől tartó rosszabb egyetemek tömegével hirdetnek "akciós helyeket" a legjobb eredményekkel jelentkező diákok számára, így próbálva a tehetséges, ám nem túl tehetős családokból jövő diákokat „rangon aluli” intézményekbe csábítani.
Az üzlet első ránézésre mindkét félnek előnyösnek tűnhet: a diák a jó eredményeiért cserébe viszonylag olcsón mehet egyetemre, az intézmény pedig több jelentkezőt kap, akik ráadásul a legtehetségesebb diákok közül kerülnek ki, így emelik az intézmény színvonalát, tanulmányi versenyekre küldhetők, és befektetésnek sem utolsók, hiszen az éves felsőoktatási rangsorokon javíthatják az egyetem pozícióját.
Az ilyen akciók mégis komoly vitákat indítottak az országban, az ellenzők szerint ugyanis nem másról van szó, mint hogy az érintett intézmények kihasználják a diákok anyagi helyzetét, és egyszerűen megvásárolják a jövőjüket, vagy ami még rosszabb, saját pr céljaikra használják fel őket – írja a brit Guardian egy szerdán megjelent cikkében. Az országban különösen kényes téma a tandíj, hiszen Skóciát leszámítva nagyon magas költségekkel kell számolniuk a továbbtanulást választóknak, egy átlagos család - csakúgy, mint az Egyesült Államokban -, a gyerek születésétől kezdve gyűjti rá. A rossz gazdasági helyzetben azonban többen hitelfelvételre kényszerülnek, így az sem ritka, hogy egy frissdiplomás 40-50 ezer fontos (15 millió forintos) tartozással lép ki az egyetemről.
Tavaly decemberben mégis engedélyezték a felsőoktatási intézményeknek, hogy a 2012/2013-as tanévtől emeljék a tandíj összegét, így akár évente 9 ezer fontot is elkérhetnek a diákoktól. Hiába vonultak tízezrek az utcára és tiltakozott több ismert oktatáspolitikai szakértő, a díjak biztosan emelkedni fognak jövő szeptembertől.
Ráadásul a most bevezetni tervezett kedvezményes helyek nagyobb része jó eséllyel a tehetősebb, nem feltétlenül erre rászoróló diákoknál landolhat, akik nem is feltétlenül tartanak majd erre igényt, míg töredéke juthat csak el azokhoz, akik minden lehetőséget megragadnak majd a továbbtanulásra.eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
