A braziloknál sincs elég mérnök hallgató

A brazil kormány százezer egyetemi hallgató számára biztosít ösztöndíjat külföldi tanulmányokhoz, az ország így próbálja betölteni a mérnökképzésben és más kulcsszakmákban végzők növekvő hiányát - közölték kedden brazil illetékesek.

  • Eduline

Az ösztöndíjak a Tudomány határok nélkül elnevezésű állami program részét képezik, amely a hallgatók tudományos, egészségügyi, matematikai, fizikai, mérnöki és technológiai tanulmányaira összpontosít - mondta el Aloizio Mercadente, tudomány- és technológiaügyi miniszter.

Az ösztöndíjak közül a kormány hetvenötezret finanszíroz, a magánszektor a másik huszonötezerhez nyújt támogatást. Mercadente rámutatott arra, hogy miközben a bölcsészettudományi diplomával rendelkezők száma 66 százalékkal nőtt 2001 és 2009 között, a mérnökök száma mindössze egy százalékkal növekedett ugyanebben az időszakban.
Felvonulók az idei riói karneválon. Túl sok a bölcsész
AP

A brazil mérnökök, építészek és mezőgazdászok szövetségi tanácsa által az év elején közzétett tanulmány megállapította, hogy az államnak legkevesebb húszezerrel több jól képzett mérnökre lenne már most szüksége és még többre egy-két éven belül, mikor felgyorsulnak a 2014. évi futball-világbajnokság és a 2016-os olimpiai játékokkal kapcsolatos építési munkálatok.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy Brazília a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike, az innováció tekintetében azonban az ország a 47. helyen áll.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.