Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Megtartotta alakuló ülését az új állami óriásintézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely 2012. január 1-jétől működik. Ezzel egyidőben a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elveszíti önállóságát, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara pedig kiválik a Közgázból.
Azok a hallgatók, akiket idén vesznek fel a Rendőrtiszti Főiskolára, a Corvinus közigazgatási karára vagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, még a meglévő alap- és mesterszakokon, doktori képzéseken, szakirányú továbbképzéseken és szakképzési programokban vehetnek részt, ahogy a három intézmény jelenlegi hallgatói is. Diplomájuk, amelyet már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.

Az intézményeket egy korábbi kormányhatározat szerint azért vonják össze, mert a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítése "összehangolt és tervezett utánpótlást tesz szükségessé, a pályaelhagyás helyett a közszolgálati pályaorientációs támogató továbbképzési rendszert kell működtetni". Vagyis a tervek szerint amellett, hogy érettségizett diákok tanulhatnának a szakokon, leszerelt katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági vagy katasztrófavédelmi szakemberek is részt vehetnének a képzéseken, és később a közszolgálat más területén helyezkedhetnének el.
Már 2010 nyara óta dolgoznak a terveken
Az új egyetem létrehozásának tervén már nyár óta dolgozik a Honvédelmi Minisztérium, 2010 júniusában Szarka Gábor, a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, a Rendőrtiszti Főiskolát és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát, egy helyen képeznék többek között a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket, valamint a honvédtiszteket, és hogy az új intézmény központja a jelenlegi nemzetvédelmi egyetem lenne.

A jogi és igazgatási képzési területen évek óta az egyik legnépszerűbb intézmény a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. A rendőrtisztire – amelyet a felvételizők száma alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara előz meg – idén több mint 3300-an jelentkeztek. Igaz, többségüknek esélyük sincs bekerülni a szakokra, 2010 őszén a diákok mindössze öt százaléka kezdhette meg tanulmányait. A BCE közigazgatási képzéseit 2800-an, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil és katonai szakjait pedig 3147-en választották, a ponthatárok mindhárom felsőoktatási intézményben magasak.
| Hol lesz az új egyetem campusa?A Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt Ludovika Akadémia több tízezer négyzetméteres épületét kapja meg, amelyet jelenleg a Természettudományi Múzeum használ. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint a lovardát és a felszín alatt kialakított termeket továbbra is a múzeum használja, amelyet a majdani Andrássy, vagyis múzeumi negyedbe költöztetnek. |
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).