Megtartotta alakuló ülését az új állami óriásintézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely 2012. január 1-jétől működik. Ezzel egyidőben a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elveszíti önállóságát, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara pedig kiválik a Közgázból.
Azok a hallgatók, akiket idén vesznek fel a Rendőrtiszti Főiskolára, a Corvinus közigazgatási karára vagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, még a meglévő alap- és mesterszakokon, doktori képzéseken, szakirányú továbbképzéseken és szakképzési programokban vehetnek részt, ahogy a három intézmény jelenlegi hallgatói is. Diplomájuk, amelyet már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.
Az intézményeket egy korábbi kormányhatározat szerint azért vonják össze, mert a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítése "összehangolt és tervezett utánpótlást tesz szükségessé, a pályaelhagyás helyett a közszolgálati pályaorientációs támogató továbbképzési rendszert kell működtetni". Vagyis a tervek szerint amellett, hogy érettségizett diákok tanulhatnának a szakokon, leszerelt katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági vagy katasztrófavédelmi szakemberek is részt vehetnének a képzéseken, és később a közszolgálat más területén helyezkedhetnének el.
Már 2010 nyara óta dolgoznak a terveken
Az új egyetem létrehozásának tervén már nyár óta dolgozik a Honvédelmi Minisztérium, 2010 júniusában Szarka Gábor, a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, a Rendőrtiszti Főiskolát és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát, egy helyen képeznék többek között a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket, valamint a honvédtiszteket, és hogy az új intézmény központja a jelenlegi nemzetvédelmi egyetem lenne.
A jogi és igazgatási képzési területen évek óta az egyik legnépszerűbb intézmény a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. A rendőrtisztire – amelyet a felvételizők száma alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara előz meg – idén több mint 3300-an jelentkeztek. Igaz, többségüknek esélyük sincs bekerülni a szakokra, 2010 őszén a diákok mindössze öt százaléka kezdhette meg tanulmányait. A BCE közigazgatási képzéseit 2800-an, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil és katonai szakjait pedig 3147-en választották, a ponthatárok mindhárom felsőoktatási intézményben magasak.
| Hol lesz az új egyetem campusa?A Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt Ludovika Akadémia több tízezer négyzetméteres épületét kapja meg, amelyet jelenleg a Természettudományi Múzeum használ. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint a lovardát és a felszín alatt kialakított termeket továbbra is a múzeum használja, amelyet a majdani Andrássy, vagyis múzeumi negyedbe költöztetnek. |
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
