Pótvizsga és bizonyítványosztás: mikor lehet reklamálni?

Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

Kínos incidenssel zárta júniusban az előző tanévet a Zala megyei Lenti Lámfalussy Sándor Szakközép- és Szakiskolája. Tizennégy diák kénytelen volt bizonyítvány nélkül hazatérni az évzáró ünnepségről, mert bár érdemjegyeiket ugyanúgy megszerezték, mint 435 társuk, nem fizették be a szappan- és kéztörlőhasználatért szedett ötszáz forintos hozzájárulást, a diákköri tagság szintén ötszáz forintos díjával maradtak adósak, vagy éppen a szüleik tartoztak a munkaközösségnek egy- vagy többhavi osztálypénzzel.

Nem ez volt az egyetlen ilyen eset az elmúlt években. Az oktatási jogok biztosát minden tanév végén több szülő keresi meg olyan panasszal, hogy az iskolák a notórius nemfizetőknek – legyen szó akár osztálypénzről, akár fénymásolás- vagy sporthozzájárulásról – nem adják ki a bizonyítványt, amíg a szülők nem rendezik a tartozásokat. Pedig az oktatási intézmények semmilyen indokkal nem tarthatják vissza a bizonyítványt – még akkor sem, ha a diákok tíz-húszezer forinttal tartoznak.

Az iskolák hivatalos úton, a jegyző bevonásával is érvényesíthetnék a tanulókkal szembeni követeléseiket – például a könyvtári tartozás kiegyenlítését. Az osztálypénz vagy a higiéniai hozzájárulás költségeivel kapcsolatban azonban már más a helyzet – mivel ezek befizetésére nem kötelezheti a diákokat az iskola, még akkor sem kötelező pótolniuk az elmaradt összeget, ha az osztálytársak nagy része tanév közben is fizetett.

Pótvizsga: mikor lehet reklamálni?.

Míg a diákok többsége már belevetette magát a vakációba, egy részük számára a pótvizsgára való felkészüléssel telik és két és fél hónapos szünet. A pótvizsgákra rendszerint augusztus huszonötödike és szeptember elseje között kerül sor – a távolmaradók pedig a tanév első hetében pótolhatják a mulasztást. A vizsgák számát hosszú ideig háromban maximálták, vagyis aki ennél több tárgyból bukott meg, automatikusan évismétlő lett, a jelenlegi rendszerben viszont nincs semmiféle korlát, vagyis akár hat-hét tárgyból is meg lehet próbálni a vizsgát. Mire adhat egyest a tanár, és mire nem? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Egy szülő nemrég arról panaszkodott az ombudsmannál, hogy gyermeke bizonyítványát az iskola nem adta ki a tanévzáró előtt, pedig erre az új intézménybe való beiratkozáshoz feltétlenül szüksége lett volna. Egy alapítványi iskolába járó gyermek szülője ugyanakkor arról érdeklődött, jogszerű-e, ha az intézmény a tandíjfizetés csúszása miatt nem hajlandó kiadni a tanuló bizonyítványát. Az ombudsman válasza mindkét esetben egyértelmű volt: a bizonyítvány kiadását az iskola semmiféle indokkal nem tagadhatja meg.

A diákok év végi osztályzatait az iskola tanárai az osztályozó értekezleten nézik át, és döntenek a következő évfolyamba lépésről: ha a bizonyítványba kerülő jegy lényegesen eltér a tanév közben szerzett érdemjegyek átlagától, az érintett pedagógusnak meg kell magyaráznia döntését. "A nevelőtestület indokolt esetben kérheti, hogy változtassa meg a jegyet. Ha erre nem hajlandó, az évközi eredmények alapján a diák javára módosíthatják az osztályzatot" - áll az ombudsman beszámolójában.

Ha pedig egy diák úgy gondolja, hogy igazságtalanul kapott rossz érdemjegyet év végén, ő vagy a szülei a bizonyítványosztástól számított tizenöt napon belül eljárást indíthatnak, törvényességi kérelmet adhatnak be, amelyet az adott iskola fenntartója – az esetek többségében a helyi önkormányzat, egy egyház vagy egy alapítvány – bírál el. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az osztályzás nem az iskola helyi tantervében leírtak szerint történt, vagy az átlag kiszámításának módja jogszabályba ütközik.

eduline