A biotechnológiai szakemberképzést, kutatásfejlesztést és kutatások hasznosítását szolgálja az az 1,8 millió euró, azaz mintegy félmilliárd forint értékű fejlesztés, amelyet a Pécsi Tudományegyetem és az eszéki Josip Juraj Strossmayer egyetem közösen valósít meg a jövő év végéig.
A két felsőoktatási intézmény vezető képviselői szerdán a baranyai megyeszékhelyen sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy projektjeik eredményeként egy laboratóriumi állatházat alakítanak ki Pécsen, korszerű berendezésekkel felszerelt laborokat létesítenek közös kutatásokra, valamint tananyagfejlesztéssel lehetőséget teremtenek az eszéki biotechnológiai alapképzés és a pécsi mesterképzés összehangolására, színvonalának emelésére. Az ehhez szükséges forrást négy európai uniós pályázaton nyerték el.
A pécsi egyetem biotechnológiai intézetében létesülő laboratóriumi állatházban és annak eszéki részlegében összesen mintegy kétezer egeret és ezer patkányt tartanak majd, amelyeket élettudományi kutatásokhoz használnak fel. A beruházás nagy előnye lesz, hogy a két egyetemnek a jövőben már nem kell nagy költséggel a kutatók igényei szerint módosított génállományú állatokat vásárolnia.
MTI
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
