Szükség van felsőoktatási reformokra, de az egyetemek integrációjával és a finanszírozás átalakításával kapcsolatos elképzelések mögött nem látszanak sem szakmai, sem gazdasági érvek – áll a Budapesti Corvinus Egyetem kilenc diákszövetségének közös, az eduline-hoz eljuttatott közleményében.
A Corvinus-karok integrációjának és a bolognai rendszer bevezetésének voltak hibás lépései, de semmi nem indokolja, hogy a saját kategóriájukban kiemelkedő tanszékeket más felsőoktatási intézményekhez csatolják – olvasható a corvinusos diákszervezetek és szakkollégiumok, köztük a Rajk László Szakkollégium, az Európai Hallgatók Hálózatának Egyesülete és a BCE Széchenyi István Szakkollégium közös állásfoglalásában.
A hallgatók szerint a Corvinus feldarabolásával súlyos veszteségek érnék „az önszerveződő műhelyekre épülő elitképzést”, például a szakkollégiumi rendszert, amely kiemelkedő szakmai színvonalon működik. „A társadalomtudományi alapú közgazdászképzés olyan értéke a magyar felsőoktatásnak, amelynek egységét meg kell őrizni. A világ élvonalába tartozó intézményi példák (London, Koppenhága, Stockholm) bizonyítják a társadalomtudományi, gazdálkodástudományi és közgazdaságtudományi képzések közötti szinergiák erősségét. Ennek a három karnak bármilyen intézményi felállásban együtt kell maradnia” – írják.
A diákszervezetek átlátható reformfolyamatot és egyeztetéseket követelnek, „a felsőoktatásban előirányzott jelentős forráskivonás ugyanis veszélyezteti az egész felsőoktatás minőségi működését, a költségvetési szigor azt a területet sújtja, amely az ország jövőbeni versenyképességéért talán a leginkább felelős”.
"Nem szabad bedarálni a Corvinust"
„Elég nagy bajban vagyunk” – így summázta a Corvinus megszüntetéséről szóló első hírek megjelenése óta eltelt napok eseményeit egy hallgató a Fővám téri épületben tartott május 10-i felsőoktatási vitán, amely alapján a diákszervezetek közleményüket megfogalmazták. Az összegyűlt száz-százötven egyetemista – zömmel szakkollégisták – között volt olyan, aki már 2010 őszén hallott pletykákat az intézmény bezárásáról, másokat azonban meglepett az egyetem „feldarabolásának” terve. A legtöbben a három eredeti „közgázos” kar, a gazdálkodástudományi, a közgazdaságtudományi és a társadalomtudományi szétszakításától tartanak, de sokak szerint az is komoly probléma, hogy a Műegyetemen – ahova a hírek szerint a közgazdász és a gazdálkodástudományi szakokat integrálnák – „más szellemben oktatnak”. A hallgatók az államilag finanszírozott képzéseken tanulók és az intézmények számának csökkentésével is egyetértenek, szerintük azonban az integrálódó egyetemek és főiskolák listáját az oktatás minősége alapján kellene összeállítani. „Budapestnek jó egyetemei vannak, nem ezeket kell bedarálni, hogy a vidéki főiskolákra jusson energia. Ha a lábunk fáj, ne a fejünket vágjuk le” – mondta egy másik egyetemista. A Corvinus feldarabolásának tervéről és a hallgatók reakciójáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
